Komárom városa (ma Rév-Komárom, Észak-Komárom, Szlovákiában Komarno) történelme során számos viszontagságot megélt. A 18. században földrengések és tűzvészek pusztították, olyannyira, hogy II. József át akarta az egész várost költöztetni a Duna déli oldalára, a mai magyarországi Komárom, a 19. század végéig Új-Szőny helyére, amelyet 1896. július 1-jén egyesítettek Komárommal. Mégis, a 19. század elején az erőd megerősítésével az akkori magyar föld legerősebb katonai bázisává nőtte ki magát a település, nem véletlen, hogy 1849-ben (éppen 170 éve) a komáromi erőd volt az utolsó, amelynek a katonái letették a fegyvert a szabadságharc zárásaként.
A komáromi erőd 19. századi képeslapon. Forrás: Jókai Mór Városi Könyvtár.
A város évszázadokon keresztül híres volt kulturális életéről - Csokonai itt udvarolt Lillájának, Jókai Mór itt nőtt fel, Egressy Béni itt írta a Klapka-indulót... -, az itt élt görög kereskedők révén pedig a Duna egyik legfontosabb kereskedelmi központja is volt a város.
Hangulatkép a 20. század elejéről . Forrás: Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az egykori virágzó kereskedőváros kulturális és épített emlékeit mindmáig őrzi, s városnéző sétákon, hajós programokon és éjszakai erődlátogatásokon mutatja be ezeket az egyre nagyobb számban ide érkező, elsősorban magyarországi vendégeknek.
A Klapka-tér manapság a Városházával, amelynek tornyából naponta többször felcsendül a Klapka-induló (Saját fotó)
Komárom a magyarországi történelemben több alkalommal is komoly szerepet játszott. Ez volt az a város, ahol V. László király született, vagy ahol Beatrix, Mátyás király felesége összehívta a királyválasztó országggyűlést férje halála után. S Komárom volt az a város is, ahol Ferenc József ifjú felesége, Sissy elsőként magyar földre lépett a mai Erzsébet-szigeten.
Sissy császárné a Vasárnapi Újság 1854. évfolyamában
Az első világháború zárása jelentősen megváltoztatta Komárom sorsát. 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta a várost. A magyar csapatok április 30-án eredménytelen kísérletet tettek ugyan a visszafoglalására, a trianoni szerződés végleg rögzítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett.
A trianoni határ a komáromi hídon: Forrás: filmhiradokonline.hu
A következő évek a pusztulásról, tanácstalanságról és reményvesztettségről szóltak. Alapy Gáspár polgármester és kormányfőtanácsos irányításával indult meg újból a városfejlesztés, állami kölcsön segítségével. 92 évvel ezelőtt éppen a napokban, június 15-én jelent meg az alábbi cikk a Városok Lapjában:
"Pozsony helyett Komárom lesz Csehország dunai kikötője
Határváros, magyarváros, lehet-e más sorsra szánva, mint az elsorvasztásra, írja a »Prágai Magyar Hirlap«. Úgyis látszott már, hogy Komárom meg is adta magát szomorú sorsának. Ami kevese megmaradt, azt se igen védte. Törvényszékét, egyéb hivatalait akarják elvinni, vállat rándít rá, kétezer kincstári ember masíroz át Érsekújvárra, nem sír utána. A szomszédos városok már osztozkodtak a haldokló javain, amikor Komárom megelégelte a nagy nekibúsulást s az asztalra csapott: azért se hagyom magamat. A nyolcéves nemtörődömségből hatalmas aktivitással lépett ki Komárom város s olyan ügyes s kész tervekkel nyitotta meg a város gazdaságpolitikájának új fejezetét, amelyek reményt adnak arra, hogy Komárom újra az a pezsgő, eleven, fejlődő város lesz, aminek úgy fekvése, mint fejlett kultúrája predesztinálja.
A komáromi rakpart a 20. század első felében. Forrás: Kuny Múzeum
Legelőször is hárommillió cseh koronás útburkolást kezdett. Azután megállapodást kötött a prágai Szociális Biztosító Intézettel 14 millió korona amortizációs kölcsön folyósítására vonatkozóan. A 25 éves kölcsön hét százalékkal törlesztődik. A kölcsönösszeget a város a következő beruházásokra irányozta elő : Négymillió koronát újabb utcakövezésre, négymilliót vágóhíd építésére, hatszázezer koronát moziépület emelésére, egymilliót munkásházakra, egymilliót tisztviselő telepre, egymilliót járványkórházra, egymillióháromszázezer koronát a csatornahálózat kibővítésére, kétmilliót polgári leányiskola építésére, egymillióhatszázezer koronát a szegény- és árvaház kibővítésére és végül egymillió koronát a külsőváros elektromosvilágításának berendezésére fordít.A beruházási kölcsön felosztásához szó nem férhet. Annál aggodalmasabb azonban az évi kamattörlesztés előteremtésének kérdése. A hasznos jövedelmet biztosító tételt nem találjuk meg a felosztási tervezetben s joggal lehet attól tartani, hogy az amortizáció olyan nagy pótadóemelést igényel, mely a polgárság erejét messzemenőleg meghaladja. A nagy törlesztéses kölcsön terheit azonban könnyen viseli a város, ha a most folyó kikötőépítési tárgyalások befejezést nyernek. A közmunkaügyi minisztérium ugyanis megkereste a városi magisztrátust azzal az ajánlattal, hogy a Komáromban építendő nagy kereskedelmi kikötő céljaira illő áron engedje át a város a Dunaszigetet és a dunaparti vásártér egy részét. A Dunaszigeten még ebben az évben meg akarja kezdeni a közmunkaügyi minisztérium egy olyan nagyszabású kereskedelmi kikötő építését, mely Csehország egész déli és keleti exportkereskedelmének forgalmát lebonyolítja.
Cseh katonai erőd az Erzsébet-szigeten. Forrás: Kuny Múzeum
A közmunkaügyi minisztérium szakértői a pozsonyi Dunát alkalmatlannak minősítették a hatalmas arányú új kikötő céljaira, de egyhangúan foglaltak állást a komáromi Dunasziget mellett. A kikötő kiépítése öt esztendőt vesz igénybe s állandóan többezer munkást foglalkoztat. Komárom város rögtön felajánlotta a szükséges területeket az új kikötő céljaira, még pedig nem is készpénzért, hanem csereterületet kér a kincstártól a városliget mellett. Ezzel az új telektömbbel is kalkulált már a város, sőt kész tervek fekszenek a magisztrátus előtt bérházak építésére. Az egyetlen pont, ami a kész szerződésben még vitás, a városnak az a követelése, hogy minden waggon kikötői árúért a város 10 korona kövezetvámot szedhessen. Bár a közmunkaügyi minisztérium kiküldöttei a kövezetvám ügyében nem határozhattak, biztosra vehető, hogy Komárom város kövezetvám követelése kielégítést nyer, mert a követelt 10 korona olyan csekély tétel, melyet minden exportárú könnyen elbír. Letargikus álmából felébredt tehát öreg Komárom városa s felderült arccal várja, hogy visszahozza a Duna azt, amit a Duna elvitt."
"Sem csellel, sem erővel" be nem vehető - hirdeti ma is a kőszűz a komáromi váron. Saját fotó
Tippek:
A komáromi erőd ma is látogatható. A nyári időszakban a helyi turisztikai szervezet éjszakai vártúrákat szervez, hatalmas sikerrel, ahol bemutatásra került, mi történt Magyarország legerősebb katonai erődítményével a 20. század második felében. Bővebben>>>
A város és a környéke felfedezéséhez javasolt a GUIDE@HAND Duamente mobil alkalmazás, amely idegenvezetőként részletesen bemutatja nemcsak Komárom, hanem az egész térség történelmét, látnivalóit, segítséget nyújtva a térség felfedezésében. Az alkalmazás ingyenesen letölthető IOS és Android készülékekre is. Bővebben>>>
A térségről minden információ elérhető a Dunamente TDM közösségi média oldalain és a weblapján: www.visitdanube.eu
Felhasznált források:
- Kuny Múzeum képeslaptára
- Jókai Mór Városi Múzeum képeslaptára
- Vasárnapi Újság 1854.
- Városok Lapja 1927.
- filmhiradokonline.hu
- Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum képeslapgyűjteménye
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
