Séta a bujáki várromnál az 1860-as években

Nógrád megyében számos olyan végvár található, amely a török hódoltság előtt jelentős katonai erődítményként működött, azonban mára csak nyomai láthatóak. Ezek már a 19. században is vonzották az érdeklődőket. A Vasárnapi Újság többször is foglalkozott pl. a bujáki várral, előbb 1861-ben, majd az 1864. májusi első számában megjelent olvasmányos cikk kalauzolta el ide az olvasókat.

Milyen lehetett a vár a fénykorában?

 

bujak_lendhardt.jpg

Lenhardt Sámuel metszete a vűárról a 19. század első felében

Az 1864-ben megjelent cikk részletesen bemutatja, hogyan nézhetett ki a vár a fénykorában. 

Legszebb környékkel kedveskedik a vár északi és nyugati része, mely meredeken hajol le az alatta elterülő, gazdag erdőségekkel szegélyzett, s a Buják-patak által keresztülszelt virányos völgybe. — A várral kapcsolatban terjeszkedik szét a helység fölött a Szent-Márton - hegyláncz, melynek darla (trachyt) kőzete roppant tömegekben zordonitja magas gerinczeit, nagy térségeket engedve sűrű erdőségeknek, s a falu fölötti oldallapjain a hasznos szőlőmivelésnek. A hegy tetején szemlélhető kőfalromokban a népmonda a hajdan itt honolt egyházvitézek (templariusok, kiket 1312-ben V-ik Kelemen pápa törölt el) zárdájának maradványait akarja fölismerni.

Hajdan a vár belsejében magas torony emelkedett, erős bástyákkal izmosítva, s több termet rejtve keblében. A tornyot mély árkolatok s magas kőfalak folyták körül. — Könnyebb járatú részén tágas kapu szolgált bejárásul, mely a bekövetkezett viharos időkben befalaztatván, nyugat felől egy ajtóval lőn fölváltva, mely a vár alapjánál jóval magasb helyzetben nyittatván meg, felvonóhiddal volt ellátva. — A vár termei kényelmes lakhelyül szolgáltak, s a még fönnálló egyik ablaktöredék szépen kifaragott csucsivei az ízléses építészet nyomait láttatják. A darlakövekből épült falak közé illesztett rózsaszínű téglák, az ékalaku kőlemezekből készített vár alatti boltozatok az elemek ezerféle viszontagságának kitéve, még máig is daczolnak a mindent megemésztő idő vasfogaival.

 

A feneketlen kút legendái

 

A vár délkeleti szárnyában lévő feneketlen, sziklába vájt kútjához több legenda is fűződik. Az 1861-es cikben olvashatjuk, hogy amikor a vár egyik felügyelője a lányát férjhez akarta kényszeríteni, az beleugrott a kútba, majd a hegy lábánál lévő patakból minden sérülés nélkül jött elő. Hasonló történetet ír le az 1864-es cikk, amely a kútba esett kacsákról ír, amelyek vígasn úsztak ki a patakból. 

A legendáknak részben ellentmond az 1864-es cikk:

"... a kútnak is mintegy kilencztized része be van hányva kövekkel, földdel s egyéb tárgyakkal, miket a vár látogatói szoktak bedobálni, mintegy ösztönszerűleg járulván azon meggyilkolt ember tetemeinek befödéséhez, a kit egykor, midőn a szomszéd faluba 609 forintot vitt volna, néhány rablógyilkos bujáki lakos a feneketlennek tartott kútba vetett."

 

Hogyan került a vár török kézre - majd vissza

 

bujakvu1861dec15bujak-page-005.jpg

A várról készült metszet a Vasárnapi Újság 1861. évfolyamában

Mindkét cikkben olvashatunk a vár 1552-es elestéről is, mi most az 1864-esből idézünk:

Már a Tercsi Mihály által ótalmazott, s erős védbástyák által kerített bussai torony is ingadozni kezdett; s miután vitéz ellenállás daczára is halomra dölt, a sor Bujákvárra került. Az ellenséges ágyuk öt álló napig szakadatlanul működvén, az erős várfalakon csak csekély csorbákat ejtettek. Ali már a visszavonulást forgatta elméjében, midőn Kéressy Márton, a bujáki várparancsnok, a helyett, hogy a drégelyi derek várőrség dicső példáját követni elég bátor lett volna, hazájához hűtlenül hitszegő társaival együtt gyors futással odahagyta a várat, miután előbb a termek boltozatait a bennök rejleni vélt kincsek elemelése végett feltörette volna.

De a hítszegést nyomban elérte méltó büntetése. A törökök rögtön utánok eredvén, a gyáván menekülő őrséget egy lábig felkonczolták, a parancsnokot pedig békóba verten vonszolták magok után, hogy dicstelen életét sanyarú fogságban végezze.

Igy került ezen erős vár török járom alá, melyben 1593-ik évig sanyargott; a midőn is Pálffy Miklós és Teufenbach Kristóf fővezérek Fülek várának visszafoglalása után Bujákvár ellen indultak. A végzet ugy akarta, hogy e vár, mely negyvenegy év előtt a magyar hűtlensége miatt bukott el, most a törökök gyáva megfélemlése által odahagyva jusson a derék vezérek hatalmába. 

A vár pusztulása

 

bujak.jpg

A várat ábrázoló metszet a Vasárnapi Újság 1864. évfolyamában

1663-ban a vár újból török kézre került.

"E közben a korponai, kékkői és gyarmathi várparancsnokok Buják kézrekeritése felől kezdének tanácskozni. Jól tudták, hogy csekély számú őrségeikkel ily erősséget, habár kevés ember védi is, megvíni nem lehet, — tehát hadi cselhez folyamodtak. Kiválaszták bátrabb hadfiaikat s néhány százan számos és sokféle színű zászlók alá sorakozva a várhoz közel eső magas Őrhegy alá vonultak. Utasítás szerint a csapatok számos zászlókkal a
hegyet többször megkerülték, s hosszú és szakadatlan soraik által nagyszámú sereg szerepét játszták; — egy-egy zászlót tűztek itt-ott le, s néhány embert állitának melléje, színlelvén, mintha nagyobbszerű ostrom előmunkálataihoz készülnének. — A törökök a szemök előtt elvonuló keresztyén tábor szakadatlan sorait s különféle színű zászlóit látván; — miután a hegy túlsó oldalán megszólalt hadi-tárogatók és dobpörgések messziről közeledő zaját s a lelkes csapatok harczi riadásait hallák: a színlegest valónak hivén megrémültek, s a magyar követ által hódolásra folszólíttatván a várat szabad kivonulás megnyerése mellett föladták. Azonban a magyarok a vár által kincshalmazok birtokába vélvén juthatni, reményükben csatlakozva a törökök után rugaszkodtak, s a Csécse mellett utólérteket esküszegőleg egy lábig felkonczolták.

Murtazán aga, ez időszerinti hatvani parancsnok, a véres jelenetről értesülvén, vérboszút esküdött a bujáki őrség fejére, s még azon évi September hóban 3000 fegyveres-el indult a hitszegők ellen. A várparancsnok Berezeli János csak negyvenheted magával képezvén a várőrséget, a roppant ellentáborral szembeszállni nem bátorkodott, s az első felszólításra késznek nyilatkozott a vár átadására, ha társaival szabad elvonulást nyer. A visszatorlásról nem is álmodó parancsnok a várat jóhiszenüleg feladta, de midőn kisded táborával a várkapun kilépett, Murtazán emberei őt társaival együtt kegyetlenül lemészárolták.

Azonban maga Murtazán is sokkal komolyabbnak ítélvén a vérboszut, hogy sem az álnokul elejtett vár békés birtokában maradhatna, — miután egy éjen át eléggé ostorozta őt bűnös öntudata, hajnalban a várt odahagyta, kárörömmel tekintvén vissza a lángokba boritott erősség pusztulására." 

Mit látott a 19. században Bujákra kiránduló a várból?

 

Az 1864-es cikk záró bekezdéseiben olvashatunk arról is, hogy mit látott a 19. szűázad derekán a Bujákra látogató turista a várból:

A vár soha többé föl nem épült romjaiból s jelenleg oly szomorú állapotban van, hogy a baglyok és denevérek is régen elhagyták e hajdan kedves tanyájokat. Körfalai részben még állanak néhány ölnyi magasságban; de belső része tövisbokrokkal s vad kórókkal annyira be van borítva, hogy a látogatók csak nagy ügygyelbajjal képesek rajtok keresztülhatolni.

 

A bujáki vár ma. Forrás: turistamagazin.hu

A bujáki vár romjai ma is vonzzák a turistákat. A Turista Magazin 2019-ben megjelent cikkében egy mai turista szemével is megismerhető a várrom. 

TIPP: Buják a Novohrad-Nógrád Geopark része, érdemes az ide tervezett kirándulást összekötni a geopark többi - hasonlóan regényes történetű - látnivalójával.

A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr115676526

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Kövess a Facebookon is!

Címkék

20. század eleje (2) Anna-barlang (7) avas (2) avasi hegy (2) Balassagyarmat (1) Balaton (1) balatonalmádi (1) balatonfüred (1) bánya (2) barlang (6) barlangfürdő (1) bazaltorgonák (1) bazilika (1) Bélapátfalva (1) bevásárlás (2) borászat (2) borturizmus (2) Borvidék (2) Budapest (2) Buják (1) Bükk (17) Bükk-vidék Geopark (6) Bükk-vidék geopark (2) cisztercita (1) császár (1) cseh köztársaság (1) cseh megszállás (1) csizmadia (1) dámvad (1) diósgyőri vár (1) Duna (3) dunai hajózás (3) Dunakanyar (1) Dunamente (3) Eger (3) egri vár (1) Erdőbénye (1) Erdőbényei kádárok (1) Erzsébet királyné (1) esterházy (1) Esterházy (1) Esterházy Pál Antal (1) Észak-Magyarország (21) Esztergom (1) esztergomi vár (1) Eszterházy Fényes Miklós (1) Ferenc József (2) Ferenc József császár (2) Forgách kastély (1) fürdés (1) fürdő (3) fürdőház (3) geotúra (2) gőzhajó (2) gyógyfürdő (3) gyurtyánkő-lócza (1) hajózás (2) Hámor (11) Hámori-tó (11) Hámori tó (11) hámorok (7) Hegyalja (1) Herman Ottó (2) hírességek (11) hosszú hétvége (1) Húsvét (1) I. világháború (1) idegenvezetés (1) ipar (1) Ipolytarnóci Ősmaradványok (2) Istállóskő (1) Kádárok (1) Kádártánc (1) karácsony (2) Karva (1) kastély (2) keszthely (1) kirándulás (20) kirándulások (33) Komarno (3) Komárom (4) komáromi erőd (2) Kubinyi Ferenc Múzeum (1) legendák (10) líceum (1) Lillafüred (14) magazin (2) marketing (1) Mátra (1) MÁV (1) mesterségek (1) metszet (1) miocén (1) Miskolc (16) miskolc (2) Miskolctapolca (1) népszokások (1) Nógrád megye (7) Novohrad-Nógrád Geopark (7) nyaralás (2) ősember barlang (1) ősfa (1) pálosok (1) pálos kolostor (1) Palotaszálló (6) Parád (1) Párkány (1) pest (1) Pest-Buda (1) promóció (1) Pulszky (1) pünkösd (1) Pyrker érsek (1) Salgó (1) Salgótarján (1) shoppingolás (2) síelés (1) Sissi (1) Sissy (2) Sissy császárné (3) Somoskő (2) strand (1) Szalajka-völgy (2) szánkózás (1) szarvas (1) Szarvaskő (3) Szécsény (1) szécsény (1) székesegyház (1) szeleta-barlang (1) Szentlélek (2) Szent István-barlang (6) Szent István-cseppkőbarlang (5) Szent István cseppkőbarlang (6) Szilvásvárad (2) szilveszter (1) Szirák (1) Szokások (1) szőlőművelés (1) Szüret (1) Tamási (1) Tessedik Sámuel (2) timsó (1) Tokaj (2) tokaj-hegyalja (1) Tokaj-hegyalja (1) Tokaji borvidék (1) Tolna-megye (1) Tourinform (1) túrázás (3) turistaság (2) turisztikai marketing (2) turizmus (3) újév (1) UNESCO Világörökség (2) ünnep (6) ünnepek (6) üveghuta (1) Vadászat (1) vaddisznó (1) vár (4) várséta (1) vártúra (4) vásár (2) vasúti kedvezmény (1) Vas Gereben (1) Visegrád (1) weekend (1) Wesselényi Miklós (1) Zsófia főhercegnő (1) Címkefelhő

Impresszum

Az oldalt az InnoTime Hungary Kft működteti. 

Bővebb infó, adatvédelmi szabályzat: https://www.innotime-hungary.com 

süti beállítások módosítása