Utazások a múltban

A világ első határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelt geológiai értéke a somoskői vár, amelynek különlegessége, hogy manapság maga a vár már a mai Szlovákiában található, az országhatárt a vár lábánál húzták meg. A vár alatti bazaltorgonákhoz és a romantikus várromhoz már a 19. század harmadik harmadában is szerveztek túrákat. A mai posztban most a dualizmus és az I. világháború idején szervezett túrák élménybeszámolóiból válogatunk.

Somoskői képeslap 1901-ből

A somoskői várat a 13. században a Kacsics család építtette, később Csák Máté birtoka lett. Valószínűleg az 1320-as években kerülhetett Anjou Károly kezére, aki Szécsényi Tamás bárónak adományozta, az ő leszármazottai lakták a várat a 15. század közepéig. 1576-ban a törökök elfoglalták a várat, a királyi seregek 1593-ban kergették ki őket innen. Az 1600-as évek elején épültek ágyútornyai és a falakat is megerősítették, azonban az 1682-es füleki ostrom idején a környéken portyázó lovasok felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. 

Ilyennek láthatta Petőfi Somoskő várát. Lenhardt Sámuel metszete 1840 előttről

Amikor 1840-ben Petőfi ide látogatott, márcsak a vár romantikus romjait csodálhatta meg. Útinaplójába ezt jegyezte fel:

"Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."

A bazaltorgonákról azonban nemcsak Petőfi írt a 19. században. 1853-ben a Kubinyi Ferenc és Vahot Imre által szerkesztett Magyarország és Erdély képekben összeállítás I. kötetében Kubinyi Ferenc is bemutatta, 1860-ban pedig a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg egy hosszú cikk a várról és környezetéről.

Somoskő a Magyarország és a Nagyvilág 1882. évfolyam 13. lapszámának címlapján

Az 1880-as évektől kezdve a természetjárás felértékelődésével párhuzamosan egyre több és több élménybeszámoló jelent meg a romantikus várrom felkeresésével kapcsolatban. Szentkirályi Sándor pl. a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain 1882. évfolyamának 12. számában jelentetett meg egy cikket a várról. A cikk egy része a vár története, azonban a cikk elején bemutatja a vár korabeli állapotát is: 

A Medves és Sátoros bérezek között, megbüntetett daczos gyermekként emelkednek trachit- tál és basalttal márványozott szikla tetőn, Somoskő vár romjai.
Szöglet bástyáinak két emelete kőbe vájt csiga-lépcsőivel használható állapotban van — négy tágas vizmedenecéje máig is felfogja az esső vizet, melyben a békák üték fel csendes birodalmukat. A nyugati bástya lépcsői egy körzetszerű udvarba vezetnek, mely terjedelménél fogva gyakorló terül is szolgálhatott, innen délre fordulva egy rejtekszerű kis ajtócskán a II-od udvarba érünk, mely hajdan a vár úrnőinek világos kertje lehetett. Nyáron itt járkálva, már az ajtócskánál egy ah! lebben el ajkunkon, hogy mi ez? Hogy került e szép virágcsokor ily mogor kinézésű, durva virágtartó váza mélyébe'? Emitt a kaczér aranytüzű tulipánok ingatják feketével tarkított kelyheiket, majd mellettük a szerény vadszekfű csipkézett himbáit igyekszik szirmaiból előtüntetni. — Amott Leus hallhatatlan virága udvarostol pajzánkodva csalogat magához; szomszédja, az Argitica-cserje lehajtó bús lombjai tövében a természet dagadó smaragd zöld szőnyege integet a pihenésre. Ilyen e kert (mely e nevet valóban megérdemli) évről-évre, ha az egyik virág elvirul, nyomba helyettesíti más a természet különböző szakában.
A köznép is gyöngédséggel viseltetik e kertecske iránt s világért egy virágtőt le nem szakítana, mert azt tartja, hogy a mely legény vagy leány a „szüzek“ kertjéből (a pórnép ily név alatt ösmeri a II-ik udvart) virágot tör le avagy onnan elvisz: szerencsétlenül fog nősülni — vagy férjhez menni.

A vár a századfordulón készült képeslapon

Több mint egy évtizeddel később a Turisták Lapjában jelent meg egy élménybeszámoló:  

"Somoskővárából, mely geologiai szempontból unicumot képező bazaltkúpon épült, a Salgóét csaknem felülmúló szép szabad kilátásban gyönyörködtünk. A romok, bár az idő vasfoga óriási réseket vágott rajtuk — meglepő képet nyújtottak és az egész vidéket uralva hirdetik, hogy itt is hajdan szebb élet volt."

A bazaltorgonák az Érdekes Újság című lap 1914. évfolyamában

1914-ben pedig a losonci főgimnázium 4. és 5. évfolyamának kirándulásáról olvashatunk a Turistaság és Alpinizmus című lap hasábjain: 

"Az utat köritő hegyek meg suttogtak valamit magukban. Hogy mit? azt nem igen érthettük meg, de érdekes lehetett, mert a hegyek üstöké is, az erdő, örömben rázogatta lombfürtjeit. Majd a Janssen-család kőbányája pillantott a közeledő karavánhadra, de csak egy pillanatra s aztán sietős munkájához látott. Egy kis kapaszkodó meg útját akarta állni a kiváncsi diákszemeknek, de hasztalan! Futórohamban kapaszkodtak hátára s előttük büszkélkedett bazaltköves falromjaival Somoskő. Leírhatatlan örömmel siettek fel a sziklaoromra. A hegy lábánál felejtett kicsi falut alig vették észre a diákok, pedig rajta keresztül kellett menniök. S midőn felértek, nem volt kinyulvány, nem volt üreg, ahová a vakmerő diák lábát ne tette volna. Hamarost meg is állapították, hogy a félhold alakú rom bástyája közül a legerősebb s máig is még a legmagasabb a füleki várrom felé néző. Az öreg bástya alatt hatalmas bazalt-hasábokból álló sziklafala is mintha Fülektől rettegne leginkább. Talán azért dob le néha-néha az alant bujkáló patak felé egy-egy hatalmas szikladarabot. Pedig hát nyugodtan állhatna. Ellenség föl nem keresi már. A hegy oldalát fölverte füvét is csak a szamár eszi nagy egykedvűséggel s a vár volt kápolnája helyén virító vén körtefája gyümölcsét sem kéri el senki, hacsak a sárgapettyes salamanderek nem. De ezek is a hegy nyugati oldalát boritó erdőbe rejtőződnek szívesebben. 

 Egy óra hosszat lesték, hallgatták a diákok a vén regősnek, Somoskőnek, múltja történetét, mire az „Isten áldd meg a magyart“ kezdetű fohász akkordjai közt hagyták oda a meglehetős ép s kevés költséggel még teljesen újjáépíthető várat és Salgónak vették utjokat."

Somoskő az 1910-es években 

Felhasznált források:

• Turistaság és Alpinizmus 1916-17. 4. szám
• Vasárnapi Újság 1860.
• Turisták Lapja 1894. 
• Magyarország és a Nagyvilág 1882. 
• Kubinyi-Vahot: Magyarország és Erdély képekben I. kötet (1853)
• Petőfi Sándor útinaplója
• Érdekes Újság 1914
• A képeslapok forrása a bedo.hu oldal