Közép-Európa legnagyobb vadaskertje Tamási határában volt a 19. században. A vadaskertet még Esterházy (Fényes) Miklós alapította a 18. század folyamán, a vadászterület fénykora a 19. század első felére tehető, amikor Európa vezető politikusai, diplomatái vadásztak Esterházy Pál Antal meghívására a Tolna megyei településen. 

A korabeli közélet központjában

Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK 

A vadászatok egész Magyarország főúri közéletét érdekelték - ennek is volt köszönhető, hogy már a 18. század végétől részletesen nyomon lehet követni a kilövések eredményét a korabeli lapokban. Már a Magyar Hírmondó 1798-as száma beszámolt az Esterházy birtokon történt vadászatokról, illetve a kapcsolódó híres ozorai ménesről:

"Ozoráról (Tólna Vármegyéből) Sept. 20dik napjánn : — „ E' folyó Hónapnak 17-dik napjánn kezdődött itten a' Hertzeg Eszterházy Ménesséből szedett lovaknak kótyavetyéje. Erre nézve igen sok Uraságok jelentek meg. Két nap alatt közel 100 lovat adtak el, mind igen jó de meg is érdemlett árronn. Voltak 2, 3 's 4 száz forintos lovak is. A’ tsődörök (ménlovak) 5 száz forinton menteek. A múlt Hónapnak vége felé, igen nagy vadászatot adott e’ tájonn a' Hertzeg Tamási nevű Helységje’ viidékénn. Igen sok szarvast lőttek, a' meellyek közzül sok rendkivül való nagyságú vólt: mert öt mázsát 's töb­bet is nyomott egy egy szarvas. Valami két esztendővel ez előtt, ollyan szarvast is lőttek itten, a’mely hat mázsánál is töb­bet nyoomott, mint valamely derék ökör. Ezek a szarvasok szabadon élnek az ide Való nagy erdoőkben és a’ Kapós folyó vizének nádas 's ligetes környékébenn."

Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK 

A Hasznos Mulatságok pedig így számolt be 1817-ben a vadászatról: 

"Herczeg Galantai Eszterházi Miklós Tol­na Vármegyében a’ Tamási Uradalomban e’ folyó esztendőben Aug. 28, 29., 30. 31. és Sept. 1. 2. napjain tartott egy nagy vadá­szati mulatságot, mellyen távúlról is igen sok vadászat szerető Uraságok voltak jelen. A’ meglövetett rőt vadak számok ment 656 da­rabra, a’ fekete vadaké 30 darabra, ’s eze­ken kívül 2 farkas, és 8 róka. Az elsőbbek között voltak hím szarvasok: hét esztendős 84, nyolcz ágú szarvú 513, hat ágú szarvú 11, három esztendős 1, két esztendősök 41, nőstény szarvasok: vének 169,  két há­rom esztendősök 51, és szarvas bornyúk 84. Dámvadak, hímek: Öt esztendőn felül 16, öt esztendőn alúl 37, egy esztendőn fellül 15, nőstények: vének 44, két három esztendősök 10. ’s ifjabbak 24. Bak őzek 11, nőstények 10, ’s bornyú 2. A’ fekete vadak kö­zött vadkan 1. emedisznók 1 süldő 19 malacz 3." 

A vadászterület különlegessége volt, hogy a lőtt vad megfizetése mellett minden vadász egy melléje rendelt erdésszel cserkészhetett. Ahogy a korabeli lapok kiemelték:

"az országban valamire való vadász alig vala, ki Tamásiban s az öreg Luther erdőmester egyszerű, de szívélyes s vendégszerető házánál meg ne fordult volna." 

Vadászlajstrom Festetics Leó idézett albumából. Forrás: Országos Széchényi Könyvtár

Festetics Leó állandó résztvevője volt a vadászatoknak, később élményeit önálló albumban, valamint a Vadász- és Versenylapok hasábjain is megjelentette, de a korabeli magazinokban számos egyéb élménybeszámoló is olvasható a tamási vadászatokról. Innen tudjuk, hogy 1836-ban pl. egy nap alatt 1200 vad került kilövésre. De mitől volt olyan különleges ez a vadaskert? 

Ahol több volt a vadászkutya, mint máshol a juh

A teljes vadaskert három nagyobb, nagyrészt körbekerített részből állt, a teljes mérete 25.090 hold volt. A nagy-vadaskert kőfala mintegy 600 hold területet ölelt körbe. A kis-vadaskeret 1777-ben Esterházy Miklós alapította és eredetileg csak vaddisznó tenyésztésre szánta. Ezt fakerítés vette örül. A vaddisznó-kert 50 hold méretű volt, itt kizárólag vaddisznót tenyésztettek.

A tamási Miklósvárban fogadta Esterházy Pál Antal a kor leghíresebb politikusait, diplomatáit, innen indultak a vadászatokra. Kép forrása: bedo.hu

A résztvevők kényelme érdekében már Esterházy Fényes Miklós megépíttette a Miklósvári kastélyt a 18. század végén az egykori tamási vár köveit felhasználva, amit 1817-ben jelentősen bővítettek. A kastélyhoz Tamásiból hársfasor kísérte ki az utasokat, amely a vadaskertig folytatódott. 

Esterházy Pál jelentős személyzetet tartott fenn a vadaskert kezelése érdekében. Számukra önálló lakásokat is biztosított. Az 1850-es években 1 fővadász, 2 főerdész, 8 lovasvadász, 8 gyalogvadász, több vadászlegény és 10 vadőr segítette a vadászatokat. Feljegyezték, hogy amikor egyszer Angliában az egyik lord azzal büszkélkedett, hogy az övé Európa legnagyobb juhállománya, Esterházy röviden odavette, hogy neki juhászkutyája több van, mint a lordnak juha. Miután a lord hitetlenkedett, hivatalosan megszámolták az Esterházy birtok kutyáit, s kiderült, hogy több mint 2000-rel több kutyája volt a hercegnek, mint juha a lordnak.

A vadászat

Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK 

A tamási vadászatokról Vas Gereben írásaiban is olvashatunk, 1886-ban pedig a Vadász-Lapban megjelent hosszas cikk is megjelent a vadaskertről. Innen tudjuk, hogy az előkészületek már három nappal a vadászat kezdete előtt elindultak, ekkor kezdődött a vad beterelése. A vadászterület mind a négy oldalán hajtósort állítottak fel, akik lassan és csendesen haladva a vadat anélkül, hogy riasztották volna, mind szűkebb területre nyomták. Annak érdekében, hogy a vad éjjel ne menjen vissza, az egyre szűkülő területet erősen lobogó tűzsorral vették körül.

Két nappal a vadászat kezdete előtt a vadak már kezdtek nyugtalanná válni. Ekkor már várható volt, hogy a tűz ellenére is kiszöknek éjjel a szorításból, ezért egy több mint 7 km-es hálóval kezdték körbeölelni a területet.

A vadaskerti tó régi képeslapon. Forrás: bedo.hu

A vadászat előtti napon az állásokat építették fel. Ezek a négy kerékre illesztett deszka házikók zöld gallyakkal voltak lefedve és két vadász, két 12 golyós fegyverhez való állvány és hat töltőlegény befogadására voltak alkalmasak.

Az első hajtások rendkívül látványosak voltak, a gyönyörű vadfalkák a lővonalon élénken száguldottak. Később a folytonos lövöldözés miatt a vadak megrémültek és egyre több lett a sebzett vad is, akik, miután nem tudtak a háló miatt elmenekülni, a háló mentén kezdtek körbefutni.

A vadászat utolsó üteme már inkább mészárlás volt: a még nem kilőtt vadak már annyira rémültek, fáradtak és bódultak voltak, hogy a vadászok legtöbbjüket álltukban lőtték ki.

Wesselényi Miklós Tamásiban

A Vadász-Lap 1886-os évfolyamában olvashatunk Wesselényi Miklós tamási vadászatáról is.