Az 1849-es szabadságharc után 1857-ben látogatott el először együtt Ferenc József császár és Sissy császárné Magyarországra. Az eredetileg tavaszra tervezett körutat akkor Zsófia hercegkisasszony halála miatt félbe kellett szakítani, a protokoll program augusztus elején folytatódott, azonban Sissi most nem tartott az uralkodóval. Észak-Magyarország településeinek a felkeresésére augusztus 23-szeptember 4-e között került sor. Pozsonyból augusztus 26-án indult a császár, majd Szob - Balassagyarmat - Rimaszombat - Rozsnyó - Lőcse - Eperjes - Kassa városok felkeresése után érkezett meg Miskolcra.

A program hivatalos sajtóorgánuma a Budapesti Hírlap volt, így az ott megjelent beszámolók alapján mutatjuk be a császári látogatást. 

"Egy ritka természeti szépségekkel gazdag, bájos, schweizi völgy" - a császár Hámorban

Metszet a vashámorokról a Vasárnapi Újság 1864. évfolyamában

A miskolci fogadás szomorú eseménnyel kezdődött, ugyanis a fogadóbizottság egyik tagja, gróf Szirmay István holtan esett le a lováról. A protokoll rendezvények a tragédia ellenére is folytatódtak azonban - bár a császár maga gondoskodott a holttest elszállításáról és a család értesítéséről. Másnap a császár a mai Lillafüredre és környékére látogatott. A Budapesti Hírlap így számolt be az eseményekről:  

Már említettük röviden a tegnapi legmagasb ebéd után Diós-Györ koronavárosba és a közvetlenül a mellett fekvő hámori vasművekbe történt kirándulást. Egy ritka természeti szépségekkel gazdag, bájos, schweizi völgy közepett, mely a látogatóra annál maradandóbb benyomást tesz, mivel Miskolcz legközelebbi környéke vadregényes tájékokat nem ígér, -- a legmagasb menetet egy közel 200 lovasból álló edelényi és szentpéteri bandérium kisérte.

Ilyennek láthatta a császár is a hámori tavat és környezetét. Forrás: Vasárnapi Újság 1872. 

A völgy szépsége még műleges fölékítés által is dúsan támogatva volt; magában Hámorban pedig mindent elkövettek, hogy a Felséges Urnak meglepő látványt nyújtsanak.

Az igazgatói lakkal szemben egy csúcsán a császári sassal ékített óriási öntöttvas oszlop állt, melynek talapzatán ajánlatul e szavak voltak olvashatók :

„Ferencz József és Erzsébet
Felséges fejedelmi párnak
Borsod megyében örömteljes
Jelenlétele emlékezetére
Szentelte jobbágyi hódolattal
A hálás jelenkor."

Egy Hámor közepén alkalmazott s föl díszített szökőkút több mint 40 láb magasságba löké föl a légbe gyöngyező sugarait. E helységben, valamint Visnyón, a vadna-monosbéli községuton a diósgyőri vasműtársaság részéről népünnep volt rendezve.

Mintán Ő Felsége a vasműveket legkegyesebben megszemlélte, az eléje ujjongó népet is legmagasb jelenlétével boldogítá a népünnep színhelyén.

Miskolc -  20.000 lámpa fénye és fáklyás felvonulás a császár tiszteletére

Miskolci látkép az Avasról a Vasárnapi Újság 1862. évfolyamában 

Míg az előző napon, a császár érkezésekor az edelényi cukorgyár mutatkozott be hatalmas cukorsüvegekkel, a második napon igazi tűzjáték várta a császárt Miskolcon. 

Miskolcz városa, az oda történt legmagasb visszatéréskor már minden részeiben legfényesebben ki volt világítva, s elégnek hiszszük azt megemlíteni, hogy csak maga a község részéről 20,000 lámpa ragyogott. E lángtenger mellett 10—10 percznyi időközzel az Avas hegy csúcsa az ott meggyujtott bengali tűz vakító fényében világlott.

Tüstént Ő Felségének a legmagasb szállásra visszatérte után, egy több mint 200 részvevőből álló fáklyás menet vonult föl az elé, mialatt az Avas hegyről lefelé egy tüzvonal gomolygott, melyet az ózdi vasöntöde egyenruházott bánya- és hutamunkásai képeztek, kik égő bányaszövétnekeikkel a hegyről leszállva a fáklyavivőkhöz csatlakoztak; — szintúgy egyesült velük a lakosság is, melynek szakadatlan viharos örömnyilatkozatai az Uralkodónak világos bizonyságul szolgáltak, mennyire boldogítva érzi magát az a legkegyelmesb jelenlét által.

Ma reggel Ő Felsége megszemlélt egy díszben kivonult vadászszakaszt, mire fél 7 órakor bekövetkezett a legmagasb elutazás Miskolczról, a császári menet a város utczáin keresztül messze hangzó búcsúüdvözletekkel kisértetvén.

Szarvaskőig

Szarvaskő egy 1853-ban készült metszeten. (Forrás: Magyar- és Erdélyország képekben. Szerk. Kubinyi Ferenc és Vahot Imre) 

A szentpéteri járás határán egy diadalkapu mellett ezen és a szomszéd járás hivatal személyzete várakozott, — valamint a két járás községeinek papi és világi küldöttei is Ő Felségének itt mutaták be legalázatosb hódolatukat.

A legmagasb menet kíséretéül szolgálhatás szerencséje itt egy csupán nemes földesurakból alakított diszes bandériumnak jutott, mely zöld atilába, fehér nadrágba volt öltözve, hatalmas tollakkal a kalpagokon. Innen kezdve egész Heves megye határáig még három más szintoly izlésteljesen kiállított bandérium várakozott, melyek Ő Felsége kíséretében egymást fel váltották, a nyolcz diadalkapu, melyeken a császári menet e rövid útban átkelt, annak bizonyságául szolgált, mikép még a legkisebb község is tehetségéhez képest törekszik az országos ünnepélyekhez hozzájárulni.

Heves megye határán Szarvaskőhöz közel egy csinos stylben épített diadalkapu állt, melyen e szavakban :

"Hol az ősi szikla vár
Eger völgyre utat tár,
Heves hű szerelme vár,
S üdvözöl dicső Császár"

Heves megyének első legalázatosb üdvözlete volt látható.
A háttérből egy büszkén kiemelkedő sziklafalról a hajdanta hatalmas szarvaskői vár a romjain lengő zászlókkal inte Ura Császárja elé üdvözletét.
E ponton ő Felségét a nemesség egy küldöttsége s Hevesmegye lakossága várta, melynek élén egri nagyprépost Lévay ö nagys. a megye nevében hódolatát kifejezte.  Itt mutatá be magát egyszersmind Heves megyei főnök Tibolth helytartósági tanácsos is.

Az egy kellemes völgyön keresztül kigyódzó úton a megye határától Egerig Ő Felségét ismét egy nemes bandérium kisérte, melyet a merész lovasul ismert Almásy Bódog földbirtokos vezetett. 

Eger: Tedeum és 600 leány és asszony ünnepi felvonulása

Az egri fogadtatás sem volt kevésbé fényes, mint a korábbi helyszíneken. A császárt három diadalkaupuval várták, amely Eger környékének mezőgazdasági értékeit mutatta be: az egyik kukoricából készült, a másikat szőlő, a harmadikat gyümölcsök díszítették. 

A nagy székestemplom-térig vezető utcza, hol minden szépség öszpontosult, különösen ünnepiesen volt feldíszítve. Ezen tér pompás látványt nyújt a székestemplom dicső építménye által. Az pompájában még inkább emeltetett, az azzal átellenben eső, s építési modorára nézve nem kevésbbé szép papnöveldei épületnek gazdag földíszítése, s egy elláthatlan embertömeg tarka hullámzása által.

Az egri székesegyház a Vasárnapi Újság metszetén

A székestemplom előtt elterjedő szép tér az azon készített és ízletesen díszített páholyokban, gyűlhelyévé lőn az egész Hevesmegye szépvilágának, ezen páholyok közepett vonult el a lépcsőzet a templom főajtajához.  Itt állott az egri érsek 6 excja a megyéjebeli összes fensőbb papság, a hevesi nemesség fényes képviselete, s az összes szakokbeli hivatalnokok által környeztetve, hogy Ő Felségét legtiszteletteljesebben fogadja.

A taraczklövések megdördültére, az örvendetes várakozás felizgatásának engedve, elnémult a várakozó néptömeg zaja, hogy mindjárt a Fejedelem megjelenésekor elkábító éljenkiáltásokká változzék, melyek az átalános érzelmek kifejezését nyilváníták.

Még az érsek ő excja által számos papsággal együtt bekísért Fejedelemnek a templomba beléptekor, ezen szent helyen sem tudta az öröm mérsékelni magát; mivel az Isten házának roppant tere hatalmasan megrendült azon ezerszeres éljenektöl, melyek a templomtéren, messze az utczákig elható viszhangra találtak. Ünnepélyes Tedeum után Ő Felsége ugyanazon segédlet alatt a legmagasb szállásul kijelölt érseki lakba kisértetett.

Itt történt meg a Főherczeg-Főkormányzó Ő cs. Fensége által a különböző testületek bemutatása. Több hevesmegyei fiatal nők a Legkegyelmesebb Császárné számára szánt hódolati adományokat hoztak, melyek egy pompásan kiállított emlék-könyvből, egy a hevesi népviselet szerint készített aranyos fej kötőből s néhány más népies emlékből állottak.

 Az egri városközség is részesült azon szerencsében, mikép Császár Ő Felségének egy szépművű ezüst szőlőtőkében nyújthatá át legalázatosabb hódolatát. A bemutatások végével Ő Felsége számos magán-audientiákat adott, s erre a cs. k. hatóságokat, hivatalokat, s a katonai telepeket legkegyelmesebben megszemlélni méltóztatott.

Látogatása során az angolkisasszonyok intézetét is felkereste a császár. Az épület a 19. század második feléből származó képeslapon. Forrás: bedo.hu 

A császári asztalhoz számos minden rendbeli személyek voltak meghiva; azalatt egy katonai zenekar játszott.
Erre Ő Felsége egy az érseki kertben rendezett népünnepet szemlélt meg, melynek tarka nyüzsgésében hosszabb ideig látható gyönyörrel méltóztatott mulatni. Ezután még az angol kisasszonyok intézetének legmagasabb meglátogatása következett; hol ezen nagyon boldogító alkalomból némely izlésteljes, kivitelükben meglepő ünnepélyek történtek. Meghatók voltak az utakat szüntelen elborító néptömeg örömkitörései, midőn Ő Felsége az angol kisasszonyok intézetétől a legmagasb szállásig az utat gyalog tevé meg.

Egy minden részeiben sikerült ünnepies kivilágítás, egy igen szép tüzjáték elégetése s egy 600 nő s leány által adott fáklyásmenet dicsőíték ezen ünnepnap estéjét, mely sokáig fenn- maradand a nép boldogító emlékezetében.

Az óriási templom nagyszerű körrajzi hosszában lángfényben tündöklőlt, melyből fönn a sokszínű lámpákkal fényesen kivilágított kúp magasan kitündöklött; ép oly meglepő látványt nyújtott a különféle színekben ragyogó csillagásztorony.

A kitűnő diszítményeket illetőleg meg kell említenünk a nagy és kis prépostságot, Máriássy kanonok házát, a Berneth-házat és az angol kisasszonyok kiváló gyöngédséggel díszített intézetét. A legmagasb szállás ablakai alatt folyvást nagy embertömeg hullámzott, mely jószívből eredt zajos áldáskivánatokat küldött a Császár felé.

A császár másnap reggel 5 órakor hagyta el Eger városát. Programjának következő állomása Gödöllő volt, ahová délután 1 órakor érkezett.

Felhasznált források: 

• Budapesti Hírlap 1857. évfolyam
• Vasárnapi Újság 1850-1870 közötti évfolyamai
• bedo.hu
• Manhercz Orsolya: Magas rangú hivatalos utazások Magyarországon a Bach-korszakban. Ferenc József magyarországi látogatásai 1849 és 1859 között. Doktori disszertáció
• Arcanum digitális adattár