Utazások a múltban

Mostanság sokat hallani a Bükk-vidék Geoparkról, amely különleges programokkal várja a térségbe érkező vendégeket, összekötve a Bükk geológiai és épített örökségét. Legyenek a turisták aktív kikapcsolódásra vágyók, a térség várai és egyéb épített öröksége, vagy éppen a térség fürdői iránt érdeklődők, az ide látogatók ma sok-sok szállás és programlehetőség közül válogathatnak. Nem volt ez azonban mindig így.  

Szarvaskő Ludwig Rohbock metszetén. Megjelent a Hazánk s Külföld 1870. évfolyamában

A 19. század derekán a terület még szinte érintetlen volt, a nagyobb kirándulóhelyek csak a század végén kezdtek kiépülni, s mint a fenti és az alábbi képen is látszik, jelentősen változott a táj és az egyes települések képe is. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy milyen lehetett előtte a térség. Ezt a világot igyekszünk három 19. század közepi szarvaskői kirándulás élménybeszámolójával bemutatni.   

Szarvaskő 1910 körül, korabeli képeslapon. Forrás: Wikipédia

"Szarvaskőt egy komoly agg vitéz képében kellene előállitnom..."

Joo János beszámolója a Regélő című lapban jelent meg 1840 augusztusában: 

Eger vidékének egy másik, nem kevéssé becses gyöngye Szarvaskő. Midőn egy kellemes nyári reggel két barátom (egy ismertt jeles költő ’s egy festész) társaságában ide kocsizva először juték a’ szarvaskői völgybe,’s ennek végénél a’ setét erdőkkel benőtt magas hegyek között egyszerre megpillantám a’ napnak kora sugáraitól megvilágított iszonyú sziklatömeget a’ mintegy belőle kinőtt váromladványnyal, e’ látvány annyira meglepett, hogy több perczig szavakat nem találék érzetim kifejezésére, telve lévén különben is a’ helynek előkori regényes történeti képeivel. Honunkban sok helyett találni majd vidám, majd borzasztó szép vidékeket. Egyike a’ legszebbeknek Miskolcz közelében a’ diósgyőr- hámori völgy: azonban itt annyi a’ minden nemű természeti szépség és olly messze terjed, hogy midőn a’ szépségek tömegébe jut a’ vándor, ez nem meglepő többé; mi okból bár Szarvaskőt ehhez hasonlitni sem lehet, amaz, hozzájárulván történeti nevezetessége, reám sokkal nagyobb hatással volt; ’s valóban , ha Tárkányt a’ vidám gyönyörök paradicsomává festém, Szarvaskőt egy komoly agg vitéz képében kellene előállitnom. — A’ szarvaskői szikla tövénél a’ szoros völgyben vonul-el azon jelenben Pyrker egri érsek által Heves megye segélyével készülő szikla-ut, melly nem kevés kényelmükre szolgál a’ regényes vidék anda tisztelőinek.

Szarvaskő a Magyar és Erdélyország képekben című könyvben, 1854-ből.
Grafika: Varsányi, metszet: Riedel

"...a szarvaskői omladvány olyan, mintha környező szikláiból nőtt volna ki"

Szarvaskőről az Magyar és Erdélyország képekben IV. kötetében is olvashatunk, amely 1854-ben látott napvilágot. Nagy Iván cikkéhez a fenti rajzot tették be a szerkesztők, amely jól mutatja, hogyan is nézett ki a táj ebben az időszakban. 

Ki Egerből Apátfalvára rándul, az erős hegyek völgyek közötti szoros utakon a természet kellemes hatású bájaival s tüneményeivel találkozik. Ez uton azonban misem oly meglepő, mint a meredek sziklára épitett szarvaskői vár romjai és festői szépségű, regényes vidéke. Ide mellékelt igen sikerült rajzához nem sok magyarázat kivántatik, hacsak azt nem említjük föl, miként a vár irányában a falu egy része hegyre van épitve, mi a schweiczi és székelyföldi faluk sajátságos fekvésére emléköztet. Rajzolónk e romokat igen szerencsés pontról vette föl, a háttérben a két magas hegy közti kanyarulat, az előtérben a várhegy alatt néhány egyszerü kunyhó, a leomló folyam és hid, szép harmoniában olvadnak össze. Jól jegyzé meg valaki, hogy a szarvaskői omladvány olyan, mintha környező szikláiból nőtt volna ki. 

"Milly zordon keblű Bendeguez lehetett az, ki illy vidéken várat építtetett..." 

Kistelki aláírással jelent meg az alábbi élménybeszámoló a Gazdasági Lapok 1851. augusztiusi számában: 

Furcsa kis ország ez a palóczia! A hol a természet magára van hagyva, ott regényes, hellyel közzel nagyszerű pompájában áll előttünk; de a hol az ember nyomorúságával beléegyeledik, jaj be elrutitja azt! Sz. Domokos körül s másutt levágták az erdőket, a zápor lehordta a hegyekről a földet, beiszapolta a völgyet, és most ott állnak pusztán, s éktelenül, még legelésre is használhatlanok!
Szarvaskő váratlanul lepett meg! Apátfalváról Egerbe csinált ut visz a Bükk kellő közepén keresztül. A völgy, melly eleinte tágas,mind inkább szűkül, s végre nem marad több tér, mint a mennyi egy bérczi patak lezugására s egy ut menetelére szükséges, így tart ez majd két mértföldnyire ; a völgy örökké kigyódzik,s mikor az utas azt hiszi,hogy végre még is kibontakozik belőle: előtte áll Szarvaskő, borzasztó sziklafalas váromladékkal tetején, a völgyet elzárva. Fuvarosom, ki már régen türelmét veszité, s fejcsóválva jobbra balra tekintgetett, egyszerre megállott : „Uram itt vége a világnak, szóla hozzám, itt meg kell halnunk!‘‘ És valóban a látvány engemet is megdöbbentett, illyesmit utamban nem vártam, legkevésbé olly közel Egerhez. Jobbra balra kopár vereses sziklafalak merednek égfelé, s elől a szürke, még magosabb Szarvaskő. Növényzetnek sehol semmi nyoma. Az ut, melly ez Acheronból kivisz, részint a sziklába van vágba. Milly zordon keblű Bendeguez lehetett az, ki illy vidéken várat építtetett.  

A szomszédos Bélapátfalva a Magyar és Erdélyország képekben című könyvben, 1854-ből.
Grafika: Varsányi, metszet: Riedel.