"Újjáépítették a miskolc-tapolcai fürdőt. Pénteken megtörtént a műszaki átadás. A csaknem 10 millió forint költséggel végrehajtott rekonstrukció során a fürdő egyik részlegét - a természetes mésztufaüregben kialakított Európa hírű barlangfürdőt - szinte teljesen átalakították. Medencéit kék mozaikcsempékkel burkolták, a "kupolát" alkotó szeszélyes alakú sziklaképződmények megvilágítására pedig reflektorokat szereltek fel. A korszerűsített, megszépített barlangfürdőt egy 60 méteres sziklába vájt alagúttal kötötték össze a fürdő másik részlegével, a tavi fürdővel.  az utóbbi medencéjét meg is nagyobbították s egy részét befedték. 

A rekonstrukció eredményeként a miskolc-tapolcai fürdő befogadóképessége megkétszereződött, most már naponta mintegy háromezer vendég látogathatja. A barlangfürdő máris működik. Rövidesen a tavi fürdőt is megnyitják a nagyközönség előtt."

- jelent meg a hír a Népszabadság 1970. május 23-i számában.

A miskolctapolcai (akkor Görömböly-tapolcai) főrdő 1904-ben, korabeli képeslapon

A ma is Európa-hírű barlangfürdő története azonban jóval régebbre nyúlik vissza. Az egykori török fürdőre építve már az 1930-as években gondolkodtak azon, hogy a tavi fürdő mellett a barlangot is meg kellene nyitni a fürdőzők előtt. 

"Hihetetlen szívósság lakik eb­ben a kis fürdőben. Húsz évvel ez­ előtt a miskolciakon kívül ötven ember sem tudta, hogy a világon van, ma pedig az ország egyik leglá­togatottabb fürdője cseperedett fel az előbb vázolt pocsék út végében. Tény az, hogy Tapolca háromszáz és egynéhány villájának ezer és egynéhány szo­báját minden szezonban zsúfolá­sig megtöltik a vendégek, legyen az a szoba a legkellemetle­nebb fekvésű, legkényelmetlenebbül bútorozott, legfantasztikusabb árú szobája a jelenkornak."

- olvashatjuk a Miskolci Reggeli Hírlap 1940. február 11-i számában. 

Miskolc-Tapolca, vagy ahogy akkor hívták, Görömböly-Tapolca az 1900-as évek legelején, egykori képeslapon

A folyamatosan növekvő népszerűségre építve határozta el a fürdővezetőség az 1930-as évek végén, hogy továbbfejleszti a fürdőt, s összeköti az addig látogatott tavifürdőt a barlanggal.

Tegyük hozzá, akkor még gyógyvízként tartották számon a miskolctapolcai termálvizet. 

"Tapolca fürdőigazgatósága legutóbbi ülésén csodálatosan pazar új gyógyfürdő építését határozta el. Az új fürdőépület valóságos tündérpalota lesz, hatalmas szökőkutas előcsarnokkal, heverőszalónokkal, tágas medencékkel, külön szénsavas forrásokkal, iszapfürdővel és gyönyörűen kiépített barlangfürdővel."

- ez már a Miskolci Magyar Élet 1939. évi szeptemberi számában jelent meg. Ugyanezen év november 19-én Homrogdi Lichtenstein László főispán és dr. Fekete Bertalan miskolci polgármester együtt tekintették meg a miskolci fejlesztéseket, többek között a miskolctapolcai fürdő építését, amiről a Miskolci Reggeli Hírlap így számolt be: 

"Nem könnyű munka az, hogy ezen az ellenőrző úton mindenütt előre megy a főispán és a polgármester, mert bizony nemcsak ''kényelmetlen" de ma még - a barlang mostani állapotában veszélyes is a barlangmedencék megközelítése. Meghajolva, térden csúszva, óvatosan vigyázva kell előrejutni a robbantott sziklatörmelékek között. A barlangfürdő, amilyen eddig mindössze kettő van Európában, szenzációja lesz Tapolcának, a fürdőépület közvetlen szomszédságában van a hegyoldalban. A sziklákat most robbantották és a törmelékek nagy része még ott hever." 

Pénzügyi problémák miatt azonban 1940 elején súlyos döntést hozott a fürdővezetőség: a fürdőépületre 10 miskolci banktól vettek fel hitelt, a barlangfürdő kialakításáról pedig az akkori pénzügyi lehetőségeket áttekintve egy időre lemondtak

"Elhatározták, hogy a barlangfürdő megépítésétől most eltekintenek, de megfigyelik majd a barlang víz- és légköri viszonyait, és azután határoznak majd arról, hogy barlangfürdőt építsenek-e a barlangba, vagy a gyógyfürdővel kapcsolatos szórakozóhelyet, éttermet, esetleg egészen egzótikus hangulatú bárt. Az új terv háttérbe szorítja ugyan a barlangfürdő tervét, de még jobbnak, még ötletesebbnek és még kifizetődőbbnek látszik Tapolca fürdő jövedelmezősége szempontjából. Bizonyos, hogy egy barlang-bár óriási sikernek örvendhetne és messze idegenből idecsalogatná azokat, akik szeretik az egzótikumot."

Végül csak az 1950-es évek végén adhatták át a barlangfürdőt a rendeltetésének.

Forrás: Hajdú-Bihari Napló. 1965. március 14.  

 A Népszabadság a nyitásról 1959. május 30-án számolt be, az Esti Hírlap pedig már az első szezonról is szólt 1959. augusztus 27-i számában: 

"Nemcsak vize, levegője is gyógyhatású — Jód, bróm, kálium a forrásokban — Félóránként cserélődik a barlangfürdő vize

"Tapolcán a közelmúltban megnyitották Közép-Európa első barlangfürdőjét. A század elején Miskolc város vezetősége felfigyelt a Tapolcán lépten-nyomon feltörő forrásokra. Az egyik fölé 8—10 kabint építettek, fürdő lett itt. Nem sok látogatója volt mindaddig, amíg híre nem ment, hogy a 6-os számú kabinnak különös titka van. Megfigyelték, hogy aki innét lépett vízbe — ha volt — megszűntek reumatikus fájdalmai. Mert — és ez volt a 6-os kabin titka —, a gyógyvizű forrás itt hatott a legerősebben.
A harmincas évek végén a kabinok helyén modern termálfürdő épült. A szakemberek már ekkor javasolták, hogy a néhány méterre levő Várhegy barlangjaiban is létesítsenek fürdőt. Az ötletet jónak találták, csak éppen pénzt nem adtak rá és 19 év telt el, amíg a tervet a miskolci városi tanács  kétmillió forintos költséggel megvalósította. A múlt év végén kezdték meg az építkezést és öt hónap alatt elkészült a barlangfürdő. — Nem volt könnyű munka — mondja Delneky Miklós gondnok. — Meg kellett tisztítani a barlangot a hordaléktól, folyosót vágtunk a sziklában, lezártuk a természetes nyílásokat, amelyekben a barlang korábbi lakói — gyakran 15 —20 ezer denevér — közlekedtek. Tökéletesen biztosítottuk a barlangfürdő világítását: üzemzavar esetén akkumulátor szolgáltat áramot, hogy egy percre sem maradjon fény nélkül a barlang.

A termálfürdő bejárata az 1970-es években. Fotó: Jaksity László. Kiadta: Képzőművészeti Alap kiadóvállalata, Budapest. Családi képeslapgyűjteményből

Már akkor vizsgálták, milyen betegségekre javallott a barlangfürdő látogatása:

"Jelenleg hat üregben van 130—140 centis, jódot, brómot, káliumot, sőt, a legújabb kutatások szerint rezet is tartalmazó gyógyvíz.  A fürdőt tápláló 28—31 fokos forrás naponta öt-hatezer köbméter vizet ad: 30—40 perc alatt a barlang vize teljesen kicserélődik. Orvosok véleménye szerint a barlangfürdő gyógyítólag hat a szív-, ideg- és vérkeringési zavarokra, hurutos megbetegedésekre.  A gyógyhatást nemcsak a víz idézi elő, hanem a barlang rádiumtartalmú levegője is. Dr. Papp Szilárd professzor vezetésével tudományos vizsgálatokat végeznek, hogy megállapítsák, milyen betegségeket gyógyíthatnak még a barlangfürdőben.
A megnyitás óta mindössze néhány hét telt el, de a fürdőt máris megkedvelték a miskolciak. Naponta hat-hétszáz látogatója van, és szépszámmal jönnek külföldi — szovjet, német, bolgár, lengyel, vietnami — vendégek is. Megfelelő bővítéssel — a fürdő vezetői már most gondolnak erre — naponta kétezren kereshetik majd fel a tapolcai barlangfürdőt."

Az új tavifürdő a Lobogó című lap 1970. évfolyamában

Miután egyre nagyobb lett az érdeklődés a barlangi fürdőzés iránt, az 1960-as évek derekán újabb feltárások indultak a fürdőjáratok bővítése érdekében. Az Élet és Tudomány 1965. évfolyamában olvashatjuk: 

"Az elmúlt évben a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet Miskolc-Ta­polcán újabb barlangtermek felkutatása céljából a barlangból vízszintes kutató­ fúrásokat mélyített különböző irányok­ba és több, eddig még ismeretlen, ugyan­ csak meleg levegőjű üreget tárt fel. Hozzáférhetővé tételüket ez év végére tervezik, és akkor remény lesz arra, hogy a barlang elkülönített részében gyógyászati kísérleteket végezzenek."

A kutatások után a bővítés végül 1969-70-ben történt meg, Zsuffa András tervei alapján. 

Forrás: Hidrológiai Tájékoztató 1971. évfolyam

"A rekonstrukció elkészítése előtt a belső termálfürdő, a külső tavifürdő, valamint a barlangfürdő között nem volt összefüggő funkcionális kapcsolat. A fürdőző, aki a belső medencéket és a barlangfürdőt használta, nem tudott kimenni a tavifürdőbe."

- írta le később a Hidrológiai Tájékoztató 1971-i évfolyamában a tervezési feladatot Zsuffa. 

A betonkagyló születése

 Forrás: Magyar Ifjúság 1970. július 17.

"A tavifürdő kialakítása a rekonstrukciónak teljesen új része. Megformálás a során az építésznek szintén a természethez, a meredek sziklafalhoz, a melegvízforráshoz kell alkalmazkodnia. A tavifürdő egyúttal a barlangfürdő bejárata is és itt nyílik alkalom a barlang-bejárat hangsúlyozására. Ezen a helyen kellett a természet alkotása és az emberi alkotás közötti kapcsolatot létrehozni. Itt jut ki a fürdőző a zárt sötét térből a „végtelen szabadtérbe" . Az építészeti kialakításnak ezt a hirtelen kontrasztot kell hangsúlyoznia és fokoznia. (...) A kagylóhéj és a csigaforma vízzel és barlanggal való kapcsolat a nyilvánvaló, így ez a természeti forma a fürdő szimbolikus hangsúlyává emelkedik. Az üres csigaház tágas bejárati üreg e szintén egy zárt barlangszerű képződmény bejárata." - írta Zsuffa. 

Ezzel évtizedekre kialakult a Barlangfürdő turisztikai kínálata. A következő nagy fejlesztésre Bodonyi Csaba tervei alapján 1996-2002 között került sor.

Élmények a Barlangfürdőben manapság. Saját fotó

Címlapfotó: Jaksity László felvétele 1970-es évekbeli képeslapon. Kiadta: Képzőművészeti Alap kiadóvállalata Budapest. Családi képeslapgyűjteményből

Felhasznált források: 

- Nagy Istvánné képeslapgyűjteménye
- bedo.hu
- Magyar Ifjúság 1970. 
- Hidrológiai Tájékoztató 1971. 
- Lobogó 1970. 
- Népszabadság 1950-1971. (több lapszám)
- Miskolci Reggeli Hírlap 1939-1940.
- Miskolci Magyar Élet 1939. 
- Hajdú Bihari Napló 1965. 
- Élet és Tudomány 1965.
- Saját családi fotótár