Geotúrák a somoskői várromhoz a 19. század végén, 20. század elején

A világ első határon átnyúló UNESCO Globális Geoparkja, a Novohrad-Nógrád Geopark egyik kiemelt geológiai értéke a somoskői vár, amelynek különlegessége, hogy manapság maga a vár már a mai Szlovákiában található, az országhatárt a vár lábánál húzták meg. A vár alatti bazaltorgonákhoz és a romantikus várromhoz már a 19. század harmadik harmadában is szerveztek túrákat. A mai posztban most a dualizmus és az I. világháború idején szervezett túrák élménybeszámolóiból válogatunk.

somosko_1901.jpg

Somoskői képeslap 1901-ből

A somoskői várat a 13. században a Kacsics család építtette, később Csák Máté birtoka lett. Valószínűleg az 1320-as években kerülhetett Anjou Károly kezére, aki Szécsényi Tamás bárónak adományozta, az ő leszármazottai lakták a várat a 15. század közepéig. 1576-ban a törökök elfoglalták a várat, a királyi seregek 1593-ban kergették ki őket innen. Az 1600-as évek elején épültek ágyútornyai és a falakat is megerősítették, azonban az 1682-es füleki ostrom idején a környéken portyázó lovasok felgyújtották épületeit, s ezzel végképp elvesztette hadi fontosságát. 

lenhardt_sa_muel_metszete_somosko_77703.jpg

Ilyennek láthatta Petőfi Somoskő várát. Lenhardt Sámuel metszete 1840 előttről

Amikor 1840-ben Petőfi ide látogatott, márcsak a vár romantikus romjait csodálhatta meg. Útinaplójába ezt jegyezte fel:

"Somoskő nem nagy vár, nem is nagy hegyen fekszik, de bámultam építését, mely gyönyörű öt-, hat-, hétszögű kövekből van."

A bazaltorgonákról azonban nemcsak Petőfi írt a 19. században. 1853-ben a Kubinyi Ferenc és Vahot Imre által szerkesztett Magyarország és Erdély képekben összeállítás I. kötetében Kubinyi Ferenc is bemutatta, 1860-ban pedig a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg egy hosszú cikk a várról és környezetéről.

magyarorszagesanagyvilag_1882_1_pages185-185-page-001.jpg

Somoskő a Magyarország és a Nagyvilág 1882. évfolyam 13. lapszámának címlapján

Az 1880-as évektől kezdve a természetjárás felértékelődésével párhuzamosan egyre több és több élménybeszámoló jelent meg a romantikus várrom felkeresésével kapcsolatban. Szentkirályi Sándor pl. a Magyarország és a Nagyvilág hasábjain 1882. évfolyamának 12. számában jelentetett meg egy cikket a várról. A cikk egy része a vár története, azonban a cikk elején bemutatja a vár korabeli állapotát is: 

A Medves és Sátoros bérezek között, megbüntetett daczos gyermekként emelkednek trachit- tál és basalttal márványozott szikla tetőn, Somoskő vár romjai.
Szöglet bástyáinak két emelete kőbe vájt csiga-lépcsőivel használható állapotban van — négy tágas vizmedenecéje máig is felfogja az esső vizet, melyben a békák üték fel csendes birodalmukat. A nyugati bástya lépcsői egy körzetszerű udvarba vezetnek, mely terjedelménél fogva gyakorló terül is szolgálhatott, innen délre fordulva egy rejtekszer
ű kis ajtócskán a II-od udvarba érünk, mely hajdan a vár úrnőinek világos kertje lehetett. Nyáron itt járkálva, már az ajtócskánál egy ah! lebben el ajkunkon, hogy mi ez? Hogy került e szép virágcsokor ily mogor kinézésű, durva virágtartó váza mélyébe'? Emitt a kaczér aranytüzű tulipánok ingatják feketével tarkított kelyheiket, majd mellettük a szerény vadszekfű csipkézett himbáit igyekszik szirmaiból előtüntetni. — Amott Leus hallhatatlan virága udvarostol pajzánkodva csalogat magához; szomszédja, az Argitica-cserje lehajtó bús lombjai tövében a természet dagadó smaragd zöld szőnyege integet a pihenésre. Ilyen e kert (mely e nevet valóban megérdemli) évről-évre, ha az egyik virág elvirul, nyomba helyettesíti más a természet különböző szakában.
A köznép is gyöngédséggel viseltetik e kertecske iránt s világért egy virágtőt le nem szakítana, mert azt tartja, hogy a mely legény vagy leány a „szüzek“ kertjéből (a pórnép ily név alatt ösmeri a II-ik udvart) virágot tör le avagy onnan elvisz: szerencsétlenül fog nősülni — vagy férjhez menni.

 

somosko_klap.jpg

A vár a századfordulón készült képeslapon

Több mint egy évtizeddel később a Turisták Lapjában jelent meg egy élménybeszámoló:  

"Somoskővárából, mely geologiai szempontból unicumot képező bazaltkúpon épült, a Salgóét csaknem felülmúló szép szabad kilátásban gyönyörködtünk. A romok, bár az idő vasfoga óriási réseket vágott rajtuk — meglepő képet nyújtottak és az egész vidéket uralva hirdetik, hogy itt is hajdan szebb élet volt."

azerdekesujsag_1914-1590436829_pages1034-1034-page-001.jpg

A bazaltorgonák az Érdekes Újság című lap 1914. évfolyamában

1914-ben pedig a losonci főgimnázium 4. és 5. évfolyamának kirándulásáról olvashatunk a Turistaság és Alpinizmus című lap hasábjain: 

"Az utat köritő hegyek meg suttogtak valamit magukban. Hogy mit? azt nem igen érthettük meg, de érdekes lehetett, mert a hegyek üstöké is, az erdő, örömben rázogatta lombfürtjeit. Majd a Janssen-család kőbányája pillantott a közeledő karavánhadra, de csak egy pillanatra s aztán sietős munkájához látott. Egy kis kapaszkodó meg útját akarta állni a kiváncsi diákszemeknek, de hasztalan! Futórohamban kapaszkodtak hátára s előttük büszkélkedett bazaltköves falromjaival Somoskő. Leírhatatlan örömmel siettek fel a sziklaoromra. A hegy lábánál felejtett kicsi falut alig vették észre a diákok, pedig rajta keresztül kellett menniök. S midőn felértek, nem volt kinyulvány, nem volt üreg, ahová a vakmerő diák lábát ne tette volna. Hamarost meg is állapították, hogy a félhold alakú rom bástyája közül a legerősebb s máig is még a legmagasabb a füleki várrom felé néző. Az öreg bástya alatt hatalmas bazalt-hasábokból álló sziklafala is mintha Fülektől rettegne leginkább. Talán azért dob le néha-néha az alant bujkáló patak felé egy-egy hatalmas szikladarabot. Pedig hát nyugodtan állhatna. Ellenség föl nem keresi már. A hegy oldalát fölverte füvét is csak a szamár eszi nagy egykedvűséggel s a vár volt kápolnája helyén virító vén körtefája gyümölcsét sem kéri el senki, hacsak a sárgapettyes salamanderek nem. De ezek is a hegy nyugati oldalát boritó erdőbe rejtőződnek szívesebben. 

 Egy óra hosszat lesték, hallgatták a diákok a vén regősnek, Somoskőnek, múltja történetét, mire az „Isten áldd meg a magyart“ kezdetű fohász akkordjai közt hagyták oda a meglehetős ép s kevés költséggel még teljesen újjáépíthető várat és Salgónak vették utjokat."

 

somosk.jpgSomoskő az 1910-es években 

Felhasznált források:

  • Turistaság és Alpinizmus 1916-17. 4. szám
  • Vasárnapi Újság 1860.
  • Turisták Lapja 1894. 
  • Magyarország és a Nagyvilág 1882. 
  • Kubinyi-Vahot: Magyarország és Erdély képekben I. kötet (1853)
  • Petőfi Sándor útinaplója
  • Érdekes Újság 1914
  • A képeslapok forrása a bedo.hu oldal

A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr7315996562

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Kövess a Facebookon is!

Címkék

20. század eleje (1) Anna-barlang (6) avas (2) avasi hegy (2) Balaton (1) balatonalmádi (1) balatonfüred (1) bánya (1) barlang (5) barlangfürdő (1) bazaltorgonák (1) Bélapátfalva (1) bevásárlás (2) borászat (1) Budapest (2) Buják (1) Bükk (14) Bükk-vidék Geopark (3) Bükk-vidék geopark (1) cisztercita (1) cseh köztársaság (1) cseh megszállás (1) csizmadia (1) diósgyőri vár (1) Duna (3) dunai hajózás (3) Dunakanyar (1) Dunamente (3) Eger (1) Erzsébet királyné (1) Észak-Magyarország (17) Esztergom (1) esztergomi vár (1) fürdés (1) fürdő (1) fürdőház (1) geotúra (2) gőzhajó (2) gyógyfürdő (1) gyurtyánkő-lócza (1) hajózás (2) Hámor (9) Hámori-tó (9) Hámori tó (9) hámorok (5) Herman Ottó (2) hírességek (6) hosszú hétvége (1) Húsvét (1) I. világháború (1) Ipolytarnóci Ősmaradványok (2) Istállóskő (1) karácsony (2) Karva (1) kastély (1) keszthely (1) kirándulás (14) kirándulások (28) Komarno (3) Komárom (4) komáromi erőd (2) legendák (9) Lillafüred (12) magazin (2) marketing (1) MÁV (1) mesterségek (1) metszet (1) miocén (1) Miskolc (14) miskolc (1) Miskolctapolca (1) Nógrád megye (6) Novohrad-Nógrád Geopark (6) nyaralás (2) ősember barlang (1) ősfa (1) pálosok (1) pálos kolostor (1) Palotaszálló (5) Párkány (1) pest (1) Pest-Buda (1) promóció (1) pünkösd (1) Salgó (1) Salgótarján (1) shoppingolás (2) síelés (1) Sissi (1) Sissy (2) Sissy császárné (2) Somoskő (2) strand (1) Szalajka-völgy (2) szánkózás (1) Szarvaskő (2) szeleta-barlang (1) Szentlélek (1) Szent István-barlang (5) Szent István-cseppkőbarlang (4) Szent István cseppkőbarlang (5) Szilvásvárad (2) szilveszter (1) Szirák (1) szőlőművelés (1) Tessedik Sámuel (2) Tourinform (1) túrázás (1) turistaság (1) turisztikai marketing (1) turizmus (1) újév (1) ünnep (5) ünnepek (5) vár (3) vártúra (3) vásár (2) vasúti kedvezmény (1) Visegrád (1) weekend (1) Zsófia főhercegnő (1) Címkefelhő