A szentléleki pálos kolostort a XIV. század első tizedeiben alapította az Ákos nemzetségéből származó István nádor, s egészen az 1500-as évek elejéig használták a szerzetesek, mígnem 1526 és 1541 között, Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd kettős királysága idején néptelenedett el. Gazdátlanul hagyott épületei tönkrementek, elpusztultak, templomának romjai azonban ma is látogathatóak.
A pálos templom egykori egyhajós épülete 20,5 méter hosszú és 9,5 méter széles alapterületű volt. A szentélye sokszögzáródású volt, keresztboltozatos tetőszerkezettel.
A romok már a 19. sázadban is vonzották az érdeklődőket, erről tanúskodik a Vasárnapi Újság 1860. évfolyamában mejelent cikk, amely így írt a zárdáról:
A Vasárnapi Újság 1860. évfolyamában megjelent metszet a romokról
"Borsodmegye gyönyörű hegyes része, az úgynevezett Bükk, sok természeti s művészeti ritkaságot rejt magában. Leggazdagabb e tekintetben Diósgyőr regényes határa (melyről még máskor is szólandunk); itt minden lépten nyomon egyegy elragadó szépségű tájkép tűnik szemünkbe. Ezek között egyik legbájolóbb hely az ó-hámor fölötti Sz. Lélek hegye, melynek legmagasabb pontja a Könyöklő nevű kopár sziklacsúcs, honnan felséges kilátás esik a Bükk sűrűen ölelkező hegylánczaira, s honnan az Alföld végetlen rónáit egész a Tiszáig beláthatni.
A Könyöklő alatt, benn a rengeteg erdőség sűrűjében egy nagybecsű kincs, a régi kornak égy bámulatva méltó mümaradványa rejtezik. Itt van a fákkal és cserjékkel sűrűn benőtt romja a szentléleki egyháznak, melyet a XIII. század vége felé az Ákos nemzetségből való Ernő bán fia épitett, ki később Róbert Károly alatt Magyarország nádora és Borsodmegye főispánja volt, Ö alapitá a tudományos és művészetkedvelő pálos szerzetesek (paulinusok, vörös barátok) diósgyőri és szentléleki kolostorát s tiszta és fönséges stylban épitett egyházait, melyekben utóbb leghiresebb fejedelmeink, mint Nagy Lajos, ennek leánya Mária királyné, Zsigmond, Mátyás király, többször megfordultak s emeltek fohászokat a királyok királyához."
dr. Borovszky Samu: Borsod Vármegye történetecímű kötetében szereplő metszet a kolostorromokról 1909-ből
A cikk szerint már 1860-ban is annyi látszódott a kolostorból, mint manapság:
A szentléleki régi egyház romja mindössze néhány góth ivboltozatból s egy kapuzat (portai) darabjából áll, de a legnemesebb izlésü építészet nyomai világosan láthatók rajta. Az egésznek alaptervezete s egykori nagyszerűsége tisztán kivehető az idő s romboló kezek által kíméletlenül feldúlt maradványokból. E kőhalmazon már gyakran örömmel legeltették szemeiket azok, kik a művészet szépségei iránt érzékkel birnak.
A kolostorromok mellett az 1930-as években menedékházat létesítettek, ma étterem és szállás is várja az érdeklődőket, nem messze pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Nemzeti Parki Termék védjegyes szállása, a Turistapark Szentlélek várja a vendégeket, kalandparkkal, kempingezési lehetőséggel és szállással is.
Fotó a kolostorromról a Turisták Lapja 1930-as évfolyamában
A szentléleki pálos kolostorrom ma is a Bükk-vidék Geopark és Bükki Nemzeti Park fontos szakrális emléke.
A kolostorrom manapság Forrás>>>
Kép forrása: hellomiskolc.blog.hu
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
