1931. augusztus 20.: megnyitott a Szent István-barlang Lillafüreden

 

00szentistvan-nj_36.jpg

Szent István-barlang - cseppkövek. Saját fotó.

Mind a mai napig Lillafüred egyik legemblatikusabb látványossága a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Szent István-barlang, amelyet 1931. augusztus 20-án adtak át a nagyközönség számára. A mai időutazó posztban a megnyitás előtti időszakot és a megnyitó napját mutatom be korabeli cikkek alapján. 

A barlang felfedezése

szentistvanbarlangkepeslap01.JPG

A Szent István-barlang korabeli képeslapon. 

1906-ban egy kutya napokon át tartó vonítása hívta fel a figyelmet arra a lyukra, amelyen keresztül a barlangot felfedezők először lejutottak a mai Szent István-barlangba. A barlangot 1913-ban kezdte feltérképezni Kadić Ottokár. 1931-ben így nyilatkozott az első időszakban végzett munkáról a Reggeli Hírlapnak:  

"Mikor azután 1913-ban a Szeletában folyó ásatásaim során a többi bükkvidéki barlang kutatására is áttértem, a lillafüredi „Kutya-barlang“-ra is sor került. Ezután következett a m. kir. erdőkincstárnak néhány év előtt végbement feltáró munkája, így találták meg azokat a szép üregeket, amelyek a mai nagybarlangot képezik."  

A barlang kiépítése

A barlang teljes feltérképezésére és látogathatóvá tételére csak jóval később került sor, elsősorban a Palotaszálló építésének és Lillafüred turisztikai kínálatfejlesztésének köszönhetően. Míg az 1910-es években még csak köteleken keresztül lehetett a Kutyalyukon keresztül megközelíteni a barlangot, ekkoriban nyitották meg a főút felől azt a bejáratot, amelyet ma is használnak az ide látogatók, illetve fejezték be a barlang feltérképezését. 

pestihirlapnaptara1932.jpg

A barlang egyik terme a Pesti Hírlap Naptárában 1932-ben

A barlang a mai formáját végül 1931-ben kapta. A korabeli sajtóanyagok szerint gyors ütemben, hatalmas sajtóérdeklődés mellett folyt a munka Kadic Ottokár vezetésével. 

"Az úttest mellett elhúzódó sínpáron teherkocsik állanak, üres gyomruk mohón nyeli azt a rengeteg agyagot, követ, melyet a kubikusok serény raja hord ki éjjel-nappal a barlangból. A barlang szájánál, a pesti utcákról jól ismert kompresszoros fúrógép csap pokoli lármát." 

- számolt be egy újságírói látogatásról a Magyarság című lap alig két héttel a megnyitó előtt. A folytatásban a feltáró munka részleteit is bemutatja: 

"A viz évszázados munkája tükörsima, hófehér fülkéket vájt a kemény sziklába. A legnagyob fürke bejárata felett sima sziklarojt csüng alá. Nehezen tudjuk elhinni, hogy a munkálatok kezdetekor csak hétrétgörnyedve lehetett a fülkébe lépni. Nem csoda, mert most a legnagyobb ember is csak nagyot ugorva érné el a bejárat tetejét. Elképzelhetetlen mennyiségű anyagot távolitottak el. Naponta 5—7 tehervagont tölt meg a kitermelt kitöltés.

Tágas, magas folyosóba érünk, néhány hete itt is csak hasoncsuszva lehetett közlekedni. Jó szerencsét! - hangzik jobbról is, balról is, amint a munkások közé érünk. A folyosó néhány méter után kettéágazik. A balodali ágában dolgoznak a fúrógéppel. 12 méteres áttörés készül, hogy az eddigi fáradságos, sőt veszedelmes utat kényelmesen járhatóval cseréljék ki. 5—12 darab 40—50 cm mély lyukat fúrnak a kemény sziklába, majd robbanóanyagot helyeznek beléjük s naponta háromszor robbantják a tárnát. Mindkét oldalról folyik a fúrás. Eddig kb. 9 métert haladtak előre s mivel naponta körülbelül 1.5—2 métert haladnak, holnapután reggelre meglesz az uj tárna." 

A termeket nemcsak járhatóvá tették, hanem villanyvilágítást is kiépítettek benne a minél lenyűgözőbb látvány elérése érdekében. Ugyan ma már tudjuk, hogy a folyamatos megvilágítás káros a cseppkövek és a barlang élővilága számára, abban az időszakban az elsődleges cél a turistacsalogatás volt, éppen ezért különböző színű reflektorokat is beállítottak a látvány fokozása érdekében. 

"A munka serényen folyik. Egyes helyeken már elkészültek a betonlépcsők. Vésik a villanyvezeték és a lámpák helyét. A világhírű „Adelsbergi“ barlang mintájára készitteli a villanyfelszerelést Kadic Ottokár. Nagyon szép lesz a barlang. Annak kell lennie, mert olyan lelkesedéssel, látható szeretettel dolgoznak feltárásán."

- olvashatjuk a Magyarság című lap élménybeszámolójában. 

00szentistvan-nj_74.jpg

Ma a termek környezerttudatos ledvilágítással vannak ellátva. Saját fotó.

A Magyar Jövő 1931. augusztus 19-i számában pedig a nyitás előtti élménybeszámolóban a mai koncertterem  világításáról olvashatjuk: 

"Ennek a teremnek közepén érdekes szoborcsoportozat áll. Komor, sötétbarna, csonka, kerek kőtuskók, amelyek olyannak tűnnek, mintha valami lerombolt szoborcsoport meghagyott lábai volnának. Felötlik gazdag csipkézetű, széles függönysorok lógnak a magasban és vörös, lila, barna és hófehér színekben pompáznak. Az egész kép olyan, mint valami káprázatos, tündérszép szivárványkép, amelyet a vilanyfény sugarai szikrázva szórnak tele, mögöttük pedig feketén, rejtelmesen borul össze a sötétség. Ebben a barlangteremben [...] úgy érezzük, hogy a legzseniálisabb Alkotó műhelyében állunk és meglestük féltve őrzött, szent titkait." 

00szentistvan-nj_33.jpg

Részlet a barlangból. Saját fotó

A Magyar Jövő című lapban pedig a villanyvilágítás kivitelezőjéről is olvashatunk: 

"A barlang világítása, a nagy fényű, különböző színű reflektorokkal, a kifogástalan szakszerűséggel elhelyezett világítótestek Weisz és Csunderlik miskolci cég precíz munkáját dicséri."

A műszaki átadás

hirdetes.jpg

A megnyitóról 1931 júliusában már hirdetés jelent meg több lapban is.

Hihetetlen, de igaz: a barlang műszaki átadására alig pár órával a hivatalos megnyitó előtt került sor, egész pontosan 1931. augusztus 19-én délután. A Magyar Jövő című lap részletesen beszámolt a programról: 

"A hatósági bejáráson a járási főszolgabíróságot Kádas Miklós dr. főszolgabíró, az erdőkincstárt Papp Béla miniszteri tanácsos, új főosztályfőnök, a m. kit. erdőhivatalt Hepke Arthur erdőügyi főtanácsos, igazgató képviselték. Ezenkívül az előkelő vendégeknek nagy serege jött el a hatósági bejárásra és vett részt a csodálatos szépségű cseppkőbarlang megtekintésén. A szemlét tartó társaságot Révay Ferenc főerdőmérnök, a cseppkőbarlang feltárólja és technikai berendezője kalauzolta nagy szakértelemmel és szívességgel."

A bejárást követően délután 5 órakor adták ki a hatósági engedélyt a másnap nyitó barlang működtetésére. A hatósági engedélyeztetésről szóló alábbi fotó másnap jelent meg a Magyar Jövő című újságban. 

kozig.jpg

A megnyitó

Talán éppen a beruházások csúszásának volt köszönhető, hogy ugyan a megnyitó tényével teli volt a sajtó, maga az átadóünnepség mégsem volt igazán nagyszabású.

barlang1931bejarat_1.jpg

A barlang bejárata 1931-ben.

Erről szintén a Magyar Jövő következő lapszámában olvashatunk részletesen: 

"A hivatalos szemle lezajlása után már seregestől jelentkezett a közönség a cseppkőbarlang bejárata előtt, mert hamarosan híre terjedt, milyen csodálatos, álombaillő szépségű csodákat tartogat a barlang. A kíváncsiak azonban hiába fáradtak és hiába alkudoztak a barlang bejáratánál, mert a hivatalos megnyitást csütörtök reggelre tűzték ki és ennél előbb senkinek sem engedték meg a barlangba való behatolást.
Az ünnepélyes megnyitás csütörtökön reggel történt meg, bár mindenféle ünnepi beszéd elmaradt és a barlang tulajdonosa részéről is csupán a feltárást végző Révay Ferenc m. kir. főerdőmérnök jelent meg az egyszerű aktuson. A Szent István-cseppkőbarlang alagút bejáratát gazdag cserfalombkapuval díszítették fel, amelyről színes virágfüzérek lógtak le. Az alagút felett hatalmas fekete betűk ötlöttek a járókelők szemébe: Szent István-cseppkőbarlang.
A lombkapu  alatt, a bejárat két oldalán fekete bányászegyenruhában, lobogó bányamécsessel a kézben, egy-egy barlangkutató bányász állott őrséget: Pongó György munkavezető, a feltáró főmérnök nagy ügyességű jobbkeze és ennek egy társa. A koromsötét, hűvösleheletű alagútnyílás előtt festői látvány volt a két feketeruhás bányász, kezükben a sárgán pislogó bányászlámpákkal, miközben künn a kései kánikula egész erejével tombolt és a lombkapu füzérei szomorúan haldokoltak a hőségtől...
A kíváncsiak serege a megnyitó után csakhamar megostromolta a cseppkőbarlangot. Tucatjával, nagyobb csoportokban érkeztek a látogatók és a sötét alagütszáj sűrűén nyelte el a barlang csodái
iránt érdeklődőket. Csak a délelőtt folyamán már közel kétszáz ember nézte meg a barlangot és kijövet egytől-egyig a legnagyobb csodálkozás, bámulat és megdöbbenés hangján beszéltek a csodálatos, fantasztikus és érdekes cseppkőalakulatokról."

eloors.jpg

Korabeli rövidhír a barlang átadójáról. Forrás: Előörs c. lap

A látogatók száma az első napon megközelítette a félezer főt. 

A megtérülő beruházás

 

0termeszeta_1931_pages273-278-page-004.jpg

Korabeli fotó a barlangról A Természet című lap 1931. évfolyamából

A cikkekből több esetben kiderült, hogy az erdészet komoly számításokat végzett a barlangi beruházás megtérülésével kapcsolatban. Példaként a nyugat-európai turisztikai barlangok látogatószámát vették alapul, ebből viszonyítottak a Szent István-barlang kialakításának megtérülésével. 

A barlangi belépő felnőttek számára 1 pengő volt (1 pengő mai árfolyamon 855 Ft-nak felel meg), a gyerekjegy 50 pengő volt, az Anna-barlang és a Szent István barlang megtekintésére is alkalmas kombinált jegy 1,6 pengő volt. Egyesületek, intézetek, intézmények, iskolák és testületek csoportos (legalább 10 résztvevő és vezetőjük) látogatásnál, a miskolci Erdőigazgatóságtól előzetesen kért engedéllyel 50%-os kedvezményt kaphattak. 

A Magyar Jövő című lap így számolt be az üzleti tervezésről: 

"A feltárás költségeit a miskolci Erdőigazgatóság új igazgatója, Нерkе Artur erdőfőtanácsos teremtette elő. Az Annabarlang forgalmát tekintetbe véve, bízvást remélhető, bogy ez a barlang egy éven belül visszafizeti a befektetett tökét s azontúl sok ezerpengős évi jövedelmet biztosit a kincstárnak. Sok függ a helyes, célszerű propagandától. Szép kivitelű, olcsó, fényképekkel, térképekkel s részletes leírással ellátott kalauzon dolgozik Kadic Ottokár. Megfelelő propagandával nagy forgalmat lehet biztosítani, ha nem is érjük el az „Adelsbergi“ barlang évi forgalmát (500.000 ember) annak 4—5 százalékára számíthat a Szent István barlang is."

 TIPP: A barlang egész vben nyitva van, érdemes azonban előre bejelentkezni a barlanglátogatásra, mivel a környezettudatosság érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság online vásárlás esetén kedvezményt biztosít a jegy árából. Részletek, jegyvásárlás: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/szent-istvan-barlang

 Források: 

- Magyar Jövő 1930-1932. évfolyam
- A természet 1931-32. évfolyam
- Vasárnapi Könyv 1931.
- Reggeli Hírlap 1931. évfolyam
- Pesti Hírlap 1931. évfolyam
- Előörs c. lap 1931.
- Turistaság és Alpinizmus 1930-1938. évfolyam


A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr9415016860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hirdetés

Kövess a Facebookon is!

Címkék

20. század eleje (2) Anna-barlang (7) avas (2) avasi hegy (2) Balassagyarmat (1) Balaton (1) balatonalmádi (1) balatonfüred (1) bánya (2) barlang (6) barlangfürdő (1) bazaltorgonák (1) bazilika (1) Bélapátfalva (1) bevásárlás (2) borászat (2) borturizmus (2) Borvidék (2) Budapest (2) Buják (1) Bükk (17) Bükk-vidék Geopark (6) Bükk-vidék geopark (2) cisztercita (1) császár (1) cseh köztársaság (1) cseh megszállás (1) csizmadia (1) dámvad (1) diósgyőri vár (1) Duna (3) dunai hajózás (3) Dunakanyar (1) Dunamente (3) Eger (3) egri vár (1) Erdőbénye (1) Erdőbényei kádárok (1) Erzsébet királyné (1) Esterházy (1) esterházy (1) Esterházy Pál Antal (1) Észak-Magyarország (21) Esztergom (1) esztergomi vár (1) Eszterházy Fényes Miklós (1) Ferenc József (2) Ferenc József császár (2) Forgách kastély (1) fürdés (1) fürdő (3) fürdőház (3) geotúra (2) gőzhajó (2) gyógyfürdő (3) gyurtyánkő-lócza (1) hajózás (2) Hámor (11) Hámori-tó (11) Hámori tó (11) hámorok (7) Hegyalja (1) Herman Ottó (2) hírességek (11) hosszú hétvége (1) Húsvét (1) I. világháború (1) idegenvezetés (1) ipar (1) Ipolytarnóci Ősmaradványok (2) Istállóskő (1) Kádárok (1) Kádártánc (1) karácsony (2) Karva (1) kastély (2) keszthely (1) kirándulás (20) kirándulások (33) Komarno (3) Komárom (4) komáromi erőd (2) Kubinyi Ferenc Múzeum (1) legendák (10) líceum (1) Lillafüred (14) magazin (2) marketing (1) Mátra (1) MÁV (1) mesterségek (1) metszet (1) miocén (1) miskolc (2) Miskolc (16) Miskolctapolca (1) népszokások (1) Nógrád megye (7) Novohrad-Nógrád Geopark (7) nyaralás (2) ősember barlang (1) ősfa (1) pálosok (1) pálos kolostor (1) Palotaszálló (6) Parád (1) Párkány (1) pest (1) Pest-Buda (1) promóció (1) Pulszky (1) pünkösd (1) Pyrker érsek (1) Salgó (1) Salgótarján (1) shoppingolás (2) síelés (1) Sissi (1) Sissy (2) Sissy császárné (3) Somoskő (2) strand (1) Szalajka-völgy (2) szánkózás (1) szarvas (1) Szarvaskő (3) Szécsény (1) szécsény (1) székesegyház (1) szeleta-barlang (1) Szentlélek (2) Szent István-barlang (6) Szent István-cseppkőbarlang (5) Szent István cseppkőbarlang (6) Szilvásvárad (2) szilveszter (1) Szirák (1) Szokások (1) szőlőművelés (1) Szüret (1) Tamási (1) Tessedik Sámuel (2) timsó (1) Tokaj (2) Tokaj-hegyalja (1) tokaj-hegyalja (1) Tokaji borvidék (1) Tolna-megye (1) Tourinform (1) túrázás (3) turistaság (2) turisztikai marketing (2) turizmus (3) újév (1) UNESCO Világörökség (2) ünnep (6) ünnepek (6) üveghuta (1) Vadászat (1) vaddisznó (1) vár (4) várséta (1) vártúra (4) vásár (2) vasúti kedvezmény (1) Vas Gereben (1) Visegrád (1) weekend (1) Wesselényi Miklós (1) Zsófia főhercegnő (1) Címkefelhő

Impresszum

Az oldalt az InnoTime Hungary Kft működteti. 

Bővebb infó, adatvédelmi szabályzat: https://www.innotime-hungary.com 

süti beállítások módosítása