Szent István-barlang - cseppkövek. Saját fotó.
Mind a mai napig Lillafüred egyik legemblatikusabb látványossága a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Szent István-barlang, amelyet 1931. augusztus 20-án adtak át a nagyközönség számára. A mai időutazó posztban a megnyitás előtti időszakot és a megnyitó napját mutatom be korabeli cikkek alapján.
A barlang felfedezése
A Szent István-barlang korabeli képeslapon.
1906-ban egy kutya napokon át tartó vonítása hívta fel a figyelmet arra a lyukra, amelyen keresztül a barlangot felfedezők először lejutottak a mai Szent István-barlangba. A barlangot 1913-ban kezdte feltérképezni Kadić Ottokár. 1931-ben így nyilatkozott az első időszakban végzett munkáról a Reggeli Hírlapnak:
"Mikor azután 1913-ban a Szeletában folyó ásatásaim során a többi bükkvidéki barlang kutatására is áttértem, a lillafüredi „Kutya-barlang“-ra is sor került. Ezután következett a m. kir. erdőkincstárnak néhány év előtt végbement feltáró munkája, így találták meg azokat a szép üregeket, amelyek a mai nagybarlangot képezik."
A barlang kiépítése
A barlang teljes feltérképezésére és látogathatóvá tételére csak jóval később került sor, elsősorban a Palotaszálló építésének és Lillafüred turisztikai kínálatfejlesztésének köszönhetően. Míg az 1910-es években még csak köteleken keresztül lehetett a Kutyalyukon keresztül megközelíteni a barlangot, ekkoriban nyitották meg a főút felől azt a bejáratot, amelyet ma is használnak az ide látogatók, illetve fejezték be a barlang feltérképezését.
A barlang egyik terme a Pesti Hírlap Naptárában 1932-ben
A barlang a mai formáját végül 1931-ben kapta. A korabeli sajtóanyagok szerint gyors ütemben, hatalmas sajtóérdeklődés mellett folyt a munka Kadic Ottokár vezetésével.
"Az úttest mellett elhúzódó sínpáron teherkocsik állanak, üres gyomruk mohón nyeli azt a rengeteg agyagot, követ, melyet a kubikusok serény raja hord ki éjjel-nappal a barlangból. A barlang szájánál, a pesti utcákról jól ismert kompresszoros fúrógép csap pokoli lármát."
- számolt be egy újságírói látogatásról a Magyarság című lap alig két héttel a megnyitó előtt. A folytatásban a feltáró munka részleteit is bemutatja:
"A viz évszázados munkája tükörsima, hófehér fülkéket vájt a kemény sziklába. A legnagyob fürke bejárata felett sima sziklarojt csüng alá. Nehezen tudjuk elhinni, hogy a munkálatok kezdetekor csak hétrétgörnyedve lehetett a fülkébe lépni. Nem csoda, mert most a legnagyobb ember is csak nagyot ugorva érné el a bejárat tetejét. Elképzelhetetlen mennyiségű anyagot távolitottak el. Naponta 5—7 tehervagont tölt meg a kitermelt kitöltés.
Tágas, magas folyosóba érünk, néhány hete itt is csak hasoncsuszva lehetett közlekedni. Jó szerencsét! - hangzik jobbról is, balról is, amint a munkások közé érünk. A folyosó néhány méter után kettéágazik. A balodali ágában dolgoznak a fúrógéppel. 12 méteres áttörés készül, hogy az eddigi fáradságos, sőt veszedelmes utat kényelmesen járhatóval cseréljék ki. 5—12 darab 40—50 cm mély lyukat fúrnak a kemény sziklába, majd robbanóanyagot helyeznek beléjük s naponta háromszor robbantják a tárnát. Mindkét oldalról folyik a fúrás. Eddig kb. 9 métert haladtak előre s mivel naponta körülbelül 1.5—2 métert haladnak, holnapután reggelre meglesz az uj tárna."
A termeket nemcsak járhatóvá tették, hanem villanyvilágítást is kiépítettek benne a minél lenyűgözőbb látvány elérése érdekében. Ugyan ma már tudjuk, hogy a folyamatos megvilágítás káros a cseppkövek és a barlang élővilága számára, abban az időszakban az elsődleges cél a turistacsalogatás volt, éppen ezért különböző színű reflektorokat is beállítottak a látvány fokozása érdekében.
"A munka serényen folyik. Egyes helyeken már elkészültek a betonlépcsők. Vésik a villanyvezeték és a lámpák helyét. A világhírű „Adelsbergi“ barlang mintájára készitteli a villanyfelszerelést Kadic Ottokár. Nagyon szép lesz a barlang. Annak kell lennie, mert olyan lelkesedéssel, látható szeretettel dolgoznak feltárásán."
- olvashatjuk a Magyarság című lap élménybeszámolójában.
Ma a termek környezerttudatos ledvilágítással vannak ellátva. Saját fotó.
A Magyar Jövő 1931. augusztus 19-i számában pedig a nyitás előtti élménybeszámolóban a mai koncertterem világításáról olvashatjuk:
"Ennek a teremnek közepén érdekes szoborcsoportozat áll. Komor, sötétbarna, csonka, kerek kőtuskók, amelyek olyannak tűnnek, mintha valami lerombolt szoborcsoport meghagyott lábai volnának. Felötlik gazdag csipkézetű, széles függönysorok lógnak a magasban és vörös, lila, barna és hófehér színekben pompáznak. Az egész kép olyan, mint valami káprázatos, tündérszép szivárványkép, amelyet a vilanyfény sugarai szikrázva szórnak tele, mögöttük pedig feketén, rejtelmesen borul össze a sötétség. Ebben a barlangteremben [...] úgy érezzük, hogy a legzseniálisabb Alkotó műhelyében állunk és meglestük féltve őrzött, szent titkait."
Részlet a barlangból. Saját fotó
A Magyar Jövő című lapban pedig a villanyvilágítás kivitelezőjéről is olvashatunk:
"A barlang világítása, a nagy fényű, különböző színű reflektorokkal, a kifogástalan szakszerűséggel elhelyezett világítótestek Weisz és Csunderlik miskolci cég precíz munkáját dicséri."
A műszaki átadás
A megnyitóról 1931 júliusában már hirdetés jelent meg több lapban is.
Hihetetlen, de igaz: a barlang műszaki átadására alig pár órával a hivatalos megnyitó előtt került sor, egész pontosan 1931. augusztus 19-én délután. A Magyar Jövő című lap részletesen beszámolt a programról:
"A hatósági bejáráson a járási főszolgabíróságot Kádas Miklós dr. főszolgabíró, az erdőkincstárt Papp Béla miniszteri tanácsos, új főosztályfőnök, a m. kit. erdőhivatalt Hepke Arthur erdőügyi főtanácsos, igazgató képviselték. Ezenkívül az előkelő vendégeknek nagy serege jött el a hatósági bejárásra és vett részt a csodálatos szépségű cseppkőbarlang megtekintésén. A szemlét tartó társaságot Révay Ferenc főerdőmérnök, a cseppkőbarlang feltárólja és technikai berendezője kalauzolta nagy szakértelemmel és szívességgel."
A bejárást követően délután 5 órakor adták ki a hatósági engedélyt a másnap nyitó barlang működtetésére. A hatósági engedélyeztetésről szóló alábbi fotó másnap jelent meg a Magyar Jövő című újságban.
A megnyitó
Talán éppen a beruházások csúszásának volt köszönhető, hogy ugyan a megnyitó tényével teli volt a sajtó, maga az átadóünnepség mégsem volt igazán nagyszabású.
A barlang bejárata 1931-ben.
Erről szintén a Magyar Jövő következő lapszámában olvashatunk részletesen:
"A hivatalos szemle lezajlása után már seregestől jelentkezett a közönség a cseppkőbarlang bejárata előtt, mert hamarosan híre terjedt, milyen csodálatos, álombaillő szépségű csodákat tartogat a barlang. A kíváncsiak azonban hiába fáradtak és hiába alkudoztak a barlang bejáratánál, mert a hivatalos megnyitást csütörtök reggelre tűzték ki és ennél előbb senkinek sem engedték meg a barlangba való behatolást.
Az ünnepélyes megnyitás csütörtökön reggel történt meg, bár mindenféle ünnepi beszéd elmaradt és a barlang tulajdonosa részéről is csupán a feltárást végző Révay Ferenc m. kir. főerdőmérnök jelent meg az egyszerű aktuson. A Szent István-cseppkőbarlang alagút bejáratát gazdag cserfalombkapuval díszítették fel, amelyről színes virágfüzérek lógtak le. Az alagút felett hatalmas fekete betűk ötlöttek a járókelők szemébe: Szent István-cseppkőbarlang.
A lombkapu alatt, a bejárat két oldalán fekete bányászegyenruhában, lobogó bányamécsessel a kézben, egy-egy barlangkutató bányász állott őrséget: Pongó György munkavezető, a feltáró főmérnök nagy ügyességű jobbkeze és ennek egy társa. A koromsötét, hűvösleheletű alagútnyílás előtt festői látvány volt a két feketeruhás bányász, kezükben a sárgán pislogó bányászlámpákkal, miközben künn a kései kánikula egész erejével tombolt és a lombkapu füzérei szomorúan haldokoltak a hőségtől...
A kíváncsiak serege a megnyitó után csakhamar megostromolta a cseppkőbarlangot. Tucatjával, nagyobb csoportokban érkeztek a látogatók és a sötét alagütszáj sűrűén nyelte el a barlang csodái
iránt érdeklődőket. Csak a délelőtt folyamán már közel kétszáz ember nézte meg a barlangot és kijövet egytől-egyig a legnagyobb csodálkozás, bámulat és megdöbbenés hangján beszéltek a csodálatos, fantasztikus és érdekes cseppkőalakulatokról."
Korabeli rövidhír a barlang átadójáról. Forrás: Előörs c. lap
A látogatók száma az első napon megközelítette a félezer főt.
A megtérülő beruházás
Korabeli fotó a barlangról A Természet című lap 1931. évfolyamából
A cikkekből több esetben kiderült, hogy az erdészet komoly számításokat végzett a barlangi beruházás megtérülésével kapcsolatban. Példaként a nyugat-európai turisztikai barlangok látogatószámát vették alapul, ebből viszonyítottak a Szent István-barlang kialakításának megtérülésével.
A barlangi belépő felnőttek számára 1 pengő volt (1 pengő mai árfolyamon 855 Ft-nak felel meg), a gyerekjegy 50 pengő volt, az Anna-barlang és a Szent István barlang megtekintésére is alkalmas kombinált jegy 1,6 pengő volt. Egyesületek, intézetek, intézmények, iskolák és testületek csoportos (legalább 10 résztvevő és vezetőjük) látogatásnál, a miskolci Erdőigazgatóságtól előzetesen kért engedéllyel 50%-os kedvezményt kaphattak.
A Magyar Jövő című lap így számolt be az üzleti tervezésről:
"A feltárás költségeit a miskolci Erdőigazgatóság új igazgatója, Нерkе Artur erdőfőtanácsos teremtette elő. Az Annabarlang forgalmát tekintetbe véve, bízvást remélhető, bogy ez a barlang egy éven belül visszafizeti a befektetett tökét s azontúl sok ezerpengős évi jövedelmet biztosit a kincstárnak. Sok függ a helyes, célszerű propagandától. Szép kivitelű, olcsó, fényképekkel, térképekkel s részletes leírással ellátott kalauzon dolgozik Kadic Ottokár. Megfelelő propagandával nagy forgalmat lehet biztosítani, ha nem is érjük el az „Adelsbergi“ barlang évi forgalmát (500.000 ember) annak 4—5 százalékára számíthat a Szent István barlang is."
TIPP: A barlang egész vben nyitva van, érdemes azonban előre bejelentkezni a barlanglátogatásra, mivel a környezettudatosság érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság online vásárlás esetén kedvezményt biztosít a jegy árából. Részletek, jegyvásárlás: https://www.bnpi.hu/hu/reszletek/szent-istvan-barlang
Források:
- Magyar Jövő 1930-1932. évfolyam
- A természet 1931-32. évfolyam
- Vasárnapi Könyv 1931.
- Reggeli Hírlap 1931. évfolyam
- Pesti Hírlap 1931. évfolyam
- Előörs c. lap 1931.
- Turistaság és Alpinizmus 1930-1938. évfolyam
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.