Ma Miskolc egyik legnagyobb vendégforgalmú része Lillafüred és környéke - a 19. század folyamán azonban még éppen az érintetlensége bűvölte el az arra járókat. A Diósgyőri vártól a Lillafüredig tartó útszakasz jelentősen változott a 19. század közepe óta - a legendákkal övezett Molnár-szikla és környéke azonban ma is őriz valamit 19. századi regényességéből.
A "Bükk kapuja" manapság, avagy kilátás a Molnár-szikláról - forrás: hellomiskolc.blog.hu
1850-es és 60-as években több élménybeszámoló is megjelent erről a fantasztikusan szép területről - most ezekből válogatunk: a Budapesti Viszhang első évfolyamának Honismertető rovatában jelent meg egy cikk A diósgyőri völgy sziklakapuja címmel, a Katholikus Néplap pedig egy hármori kirándulás élménybeszámolóját tette közzé, a Vasárnapi Ujság pedig 1864-ben jelentetett meg egy cikket a diósgyőri vashámorokról. Most ezekből szemezgetünk.
A Bükk kapuja, ahogy 1856-ban látták
A Bükk kapuja 1864-ben, ahogy a Vasárnapi Újság bemutatta
Hazánknak magyarság által lakott földén alig van regényesebb, festöibb tájéka, mint a Miskolcz közelében lévő diósgyőri völgy, melyet már irodalmunk derék pályatörője, Kazinczy Ferencz „Magyar tempének“ nevezeti. Borsodmegye erdőkoszorús hegysége a „Bükk“ között, hol tündéri szépségű völgyek, virányok buja tenyészettel, habzó vízesések, s égbemeredö sziklahegyek, félig betakarva vadon erdők árnyaival, ábrándos alakú csepegőköves barlangok, százados hallgatagságban őrizve a természet kifürkészhetetlen titkait, rejlenek; érdekes látványként nyúlik el a diósgyőri hámorok kies völgye, annak főkapuját Diósgyőr képezi régi váromladékáral, mely Nagy Lajos özvegye, Erzsébet és leánya Mária királyné kedves laka, s utóbb Mátyás király mulatóhelye volt. - olvashatjuk a Budapesti Viszhang bevezetőjében.
A lárványról szóló élménybeszámoló Pályinkás Kovács Mihály boldvai kurátor tollából:
"Diós-Győrön a völgy összeszorul; a szőlődombokat erdős hegység váltja fel, az átlátszó vizű Szinva patak az ut mellé vonul, egyik kőről a másikra csörögve, zajongva, mintha mulátni akarná az utasokat s azt mondaná a bele nézőnek : A rest tó vize megposhad, ihatatlan, kigyók, békák, vérszopó adályok tanyájává válik:én minél több fövenyen szűrődöm keresztül,minél több szirtdarab zúzza össze habjaimat: annál tisztább s az emberek használatára annál alkalmasabb vagyok.
A Vasárnapi Ujság 1864-ben elsősorban a gyárakat emelte ki a látványból:
A város körül több gyár van, melyeket rendszerint mind „diós - győrinek" neveznek, bár nem annak határához tartoznak. A hires diós-győri papírgyár FelsőGyőr és AlsóHámor közt a hegy lábánál fekezik. Készit egy évben mintegy 10 ezer rizma meritett finom és közönséges író-papirost, mely kitűnő minőségénél fogva az egész országban rég közkedvességben áll, e már 1846-ban aiparmükiállitáson ezüst érdempénzzel lőn kitünz tetve.
A Molnár-szikla titkai
A Molnár-szikla a Budapesti Viszhang idézett számában 1856-ban
"Szinte elmélyedtem ezen gondolatokba, midőn hirtelen tompa zúgás hatott füleimbe. Deszkavágó-malom okozta ezt, melly, nem tudom, az én koporsóm részére dolgozott e épen akkor, vagy a tiedre. A mint a papiros-malom mellett elhaladva, balra kanyarodtunk, egy roppant kőszál bukkant szemeink elé, mintha csak utunkat akarná elzárni. - olvashatjuk a Katholikus Néplapban az élménybeszámolót. - Kétszerte magasabb lehet a ti tornyotoknál, oldalai rémitően meredekek, s hogy az alatta átutazni szándékozó még inkább elrettenjen, felső oldalán egy nagy repedés nyiladozik, hogy legalább is fele részének millió mázsányi terhével rögtön az útra alászakadjon. ,,Látja-e bátyám uram a szirtcsúcson azt a fakeresztet? kérdé tőlem ifjú kocsisunk; azt egy bátor molnár állította fel oda. Boldogult édes apámtól hallottam, hogy midőn egykor onnan a Tisza mellékéről a jászok vagy kik épülő templomjokhoz vasért jöttek a Hámorba, nem mertek e szírt alatt átmenni, hanem rudat forditva, üresen tértek vissza szekereikkel."
A szikla meséjét a Budapesti Viszhang így írta le:
A rege aranyajku tündére igy mesél e sziklakapunak égbenyuló, kopasz és keresztes feje felől:
„Volt egyszer egy tehetős öreg molnár, ki a diósgyőri határban derék malommal bírt. De özvegy állapotában megunván magát, arról gondoskodott, hogy agg napjai földerítésére csinos fiatal menyecskét hozzon házához.
S mivel jó módú ember volt: a környék leányainak szülői vágyva lesték az öreg molnár választását, ki is rövid fontolgatás után a vidék legszebb hölgyét Mariskát, egy falusi biró leányát vévé nőül. Hajh de az öreg molnár csakhamar észrevette, hogy Mariska mást szivel, s öt csak színből bizelgi körül. A féltés kinja majdnem őrültté tette a szegény öreget. Miután azonban semmikép nem tudott nyomába jönni annak: vajjon kiért lángol az ö gyönyörű Mariskája? leskelödéshez folyamodott Moloárunk malma egy meredek kőszikla alatt döbörgött, úgy hogy a szikla tetejéről a malom udvarába és kertébe igen jól be s alá lehetett látni Egy ünnepnapon tehát az ősz molnár, azon ürügy alatt, hogy bemegy a városba, elbucsuzék félten menyecskéjétől; de a helyett, hogy Diósgyőrbe ment volna, a malma fölötti szikla tetejére mászott, most már bizton kitudandó: vajjon gyanítja alapos e vagy nem ? Alig telt el egy óranegyed, s a feszült figyelemmel leskelödő öreg molnár egy, felbokrétázott kalapot, gyolcsinget, gatyát viselő hetyke paraszt legényt vesz észre a malom körül ólálkodni, s egyszersmind azt is látja, hogy neje kiütvén fejét az ablakon, a legényt, kezével csókokat hányva reá, szobájába csalogatja.
A mint erre a bokrétás barna legény besurrant, az öreg molnár, mintha villám csapta volna meg, dühös lázba jő, s szörnyű idegrángatózás közt felkiáltván: „így jár a vén bolond, ki fiatal nőt vesz feleségül!“ az alatta tátongó mélységbe rohant, mi tüstént iszonyú halálát okozá. Azon helyre, honnét a molnár leugrott, ájtatos rokonai keresztet állítottak —gyászos emlékéül e szomorú esetnek.“
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
