A Palotaszálló 1930-ban történt átadásához kapcsolódva számos cikk és élménybeszámoló jelent meg Lillafüredről és Lillafüred környékéről 1929 végétől egészen a 30-as évek közepéig. "Megdönthetetlen tény, hogy Európa egyik legszebb pontján, Európa egyik legszebb üdülőhelye Lillafüred, a magyar Svájc." - olvasható Az Est Hármaskönyve 1929-es évfolyamában. A misztikus, mesébe illő tájban a Palotaszálló csak az egyik látványosság volt, gondosan odafigyeltek a szálló megálmodói arra is, hogy Lillafüred több napos programot kínáljon az oda érkezőknek. A korabeli magazinokat olvasgatva nemcsak az egykori szolgáltatások sokszínűségén ámulunk el, hanem sokszor azon is, milyen profi turisztikai marketingtevékenységet végeztek elődeink. 

Fotó: Turisták Lapja 1930. 

Az Anna-barlang

Lillafüred kínálatából talán a legkonstransabb látnivalót az Anna-barlang nyújtja, hiszen a barlangot már Petőfi Sándor is felkereste, azaz a 19. század első felében már túrákat, kirándulásokat szerveztek az érdeklődőknek a barlang megtekintésére.

Az Anna-barlang ma. Fotó: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Ennek köszönhető, hogy a barlang az egyik kiemelt témájává vált a programokat felsorakoztató leírásoknak. A színes megvilágítású termet emeli ki A Turisták Lapja 1930. évfolyam 4. számában: 

A szálló alatt rejtőző tufacseppkőbarlang is Lillafüred speciális látnivalói közé tartozik. Érdekességeivel, apró termeivel, le-fel vezető tiszta lépcsősoraival, gyökerekből való fantasztikus alakzataival, színesfényű villamosvilágításával jó félórai gyönyörűséget szerez a benne járónak. Persze ez is az ú. n. vasárnapi kirándulók számára készült s a mesterséges kulisszagrották benyomásait teszi, de azért szép és tudósok megállapítása szerint is ritka látványosság!

Az 1929. évi Az Est Hármaskönyvében részletesen is olvashatunk a barlang kínálatáról:  

A világ egyetlen tufacseppkő-barlangja Lillafüred páratlan nagy kincse. A nem régiben itt járt külföldi barlangkutatók is csodálkozva állottak meg Lillafüred híres Anna-barlangjában. Költséget nem kímélve tárták fel ezt a tündéri helyet, amely közvetlenül a Palota-szálló előtt húzódik el jó nagy darabon. E tájék őskori rengetegeivel katasztrófa tö rténhetett. Vulkanikus kitörés következtében forró víz alá kerültek az ősrengetegek és alásüllyedtek. Az őserdők fái, levelei csodálatos módon megtartották formáikat és most a föld alatt kápráztatják el a barlang látogatóját csodálatos szépségekkel.
Villanyvilágítás fogadja a kíváncsit a barlang kapujában. Hosszú folyosón keresztül haladva a barlang előtermébe, a hallba jutunk és aztán mesterséges, mintás cementlépcsőkön fel és le haladva járjuk a barlangot. A tufacseppkő csodálatos alakzatait színes villanykörték világítják meg. Benézünk az északifény barlangjába, megcsodáljuk Szent Péter hálóját, a Jézus-szíve-barlangot, amelynek természetes oltárképe egy hatalmas szív, rajta a vércsöppel, megnézzük a kórust az orgonával, a szentélyt, amelyet Zadrcivecz István püspök szentelt fel 1926 szeptember 12-én. Megállít bennünket a dohányszárító csodálatosan hű dohánylevélköteg alakzataival. Ismeretlen helyről fakadt és ismeretlen hely felé iparkodó tükörtiszta forrás csobog a barlangon keresztül.

Függőkertek, parkok, golfpálya és síparadicsom

Lillafüred kiépítésének elsődleges célja az volt, hogy a Bükk kínálata pótolja a Trianon miatt elveszített Magas Tátra üdülőterületeit. Éppen ezért épült a kor legmagasabb követelményeinek is megfelelő luxusszálloda, amely egyaránt kiszolgálta a leggazdagabb és a legszegényebb rétegeket is. 

Három éven keresztül verte fel itt a csöndet az emberi kéz munkájának a hangja, ezen a 42.000 kataszteriális hold kiterjedésű, kincstári erdőbirtokon, amelyről eltüntette a kisajátíott viskókat, az elhanyagolt telep rozoga épületeit, a járhatatlan utakat és helyükbe pompázó, modern üdülőhelyet varázsolt.
Lillafüred minden igényt kielégítő berendezkedése bámutazra ragadja a látogatót, aki nem is sejti, hogy ez az erdőbirtok a nagyarányú munkára mennyi kő -, pala -, mész -, fa -, tégla - és egyéb nyersanyagot szolgáltatott. Naponta átlag 750 munkás dolgozott itt három esztendőn át és most ott áll a völgyből kimagasló "Őatlota"- szálló Hóllós Mátyás király várkastély építkezésének stílusában, tornyával, hétszeres terraszával, erkélyes, loggiás emeleteivel és mosolygón kitáruló parkjával. - olvashatjuk a Pesti Hírlap Naptárában 1930-ban. 

Ahhoz, hogy az állami beruházás megtérüljön, az ide érkező vendégek számára olyan szolgáltatásokat kellett tudni nyújtani, amely szogláltatásaival le tudta körözni Európa bármely hasonló üdülőtelepülését.

Fotó: Az Est Hármaskönyve 1929. 

Ebben a Hámori-tó páratlan szépsége és a tóra építő szolgáltatások sora, valamint az ekkor kialakított Függőkertek nyújtották az alapélményt, ahogy arról A Turisták Lapjában olvashatunk: 

A másfélkilométer hosszú, gyönyörű hegykoszorúba ékelt mély tó csonkaországunk legnagyobb hegyi tava. Ennek kedvéért emelték a luxus szállót is ide. Annyi élvezetet kínál a partjain sétálók, a csónakázók s a közeljövőben esetleg fürdőzők számára, hogy érdemes volt e gigászi keretet szabni köréje. A tó partjáról bontakozik ki a szálló igazi szépsége. Az északi fallal szemben látni a függőkertes bástyasorokat, melyek lépcsőzetes sora emeli ki a szálló monumentálitását. Az előterepen az építész meghagyta a valamikor ezer évekkel ezelőtt beomlott hatalmas barlang sziklafalait s a várszerű csipkézéssel kiépült függőkertek sétányai szinte hozzásimulnak a megmaradt sziklák mohos oldalaihoz. A tóból lefutó, zuhatagos patak felett hidacskák ívelnek át, s itt-ott az örvénylő vizek köbevésett munkája tárul elénk a tufafalak sokezeréves csodáiról mesélve.

A kínálatot azonban számos új szolgáltatással bővítették. A cél az volt, hogy Lillafüred a téli sportok közpotja legyen, éppen ezért sí- ésródlipályát alakítottak ki, a Hámori-tavon pedig télen korcsonyapálya várta a vendégeket.  A Pesti Hírlap Naptára szerint: 

Bükk-turisztikán kívül azonban a nyári sport és testedzés legkülönbözőbb módjai kínálkoznak Lillafüred nyaralói számára. Lehet itt úszni, csónakázni, napijegyekkel rákászni, valamint sebes- és szivárványpiszutrángot halászni a Szinva-patakban, vadászni a bükkerdőkben. Kellemes sportélet kínálkozik a teniszpályákon és a Hollós-tetőn elkészült golfpályán. Kiváló utakat találhatunk itt a motorsport részére. Hegyi gépkocsiversenyek zajlanak majd le itt a jövőben és a cement-macadam utat kiépítik Egerig.

A golfpályáról Az Est Hármaskönyve kiemelte: "Amott a Hollóstetőn a világ legmagasabb és legszebb golf gályája. Az itt járt kényes ízlésű amerikaiak is m egcsodálták ezt a golfpályát."

Fotó: Turisták Lapja 1930. 

Aki manapság megfordul Lillafüreden, tudja, hogy a legnagyobb gondot a parkolás jelenti. Így volt ez akkor is. A Pesti Hírlap Naptára beszámol arról, hogy a nyári időszakban akár napi 400 autó is megfordulhat a területen, éppen ezért "úrvezetők számára pálya és gépkocsiszín készül közel a Palota-szállóhoz".

A híres / hírhedt lillafüredi fúró

Elhagyjuk a Szinva kis kiabáló vízesését. Morajló, mély zaj hallatszik. Itt dolgozik a szomszédságban a fúrógép, amelynek fúrója hétszáz méter mélyen jár már. Több mint egy éve folyik a fúrás, hogy hatvan-hetven fokos forró vízre leljenek, amely majd aztán ellátja a strandfürdőt és fűti a szállót is. - olvashatjuk Az Est Hármaskönyvében 1929-ben. 

Lillafüred kínálata akkor vált volna teljessé, ha meleg vizet találtak volna a területen. A hajdúszoboszlói vizet is megtaláló Pávai Vajna Ferencet bízták meg a fúrások irányításával. A munkálatok 1926-1930 között folyamatosak voltak, azonban meleg vizet nem találtak. A fúró a 30-as évek elején azonban önálló látványosság volt, mindenki látni szerette volna. 

No és a híres illafüredi-fúró! Társaim reggel proponálták, hogy először a fúrót nézzük meg, de elodáztam ezt azzal, hogy az nem látnivaló, azaz ott egy deszkaalkotmánynál egyebet úgysem láthatnak. De igen a begyükben lehetett, mert egyik-másik az út későbbi részén is folyton emlegette a fúrót. - olvashatjuk az élménybeszámolót az 1930. évi Turisták Lapja hasábjain, amely később így folytatódik: "Majd egyszerre csak ott álltunk a nevezetes fúrónál. Észre sem vették, én figyelmeztettem őket a hírhedt csodára. Szemmelláthatólag csalódtak. Ez az a híresség? Egy kis lyuk az egész? Igen, de csaknem 900 méter  mély! Bizonyára tele lehetne tölteni azzal a sok viccel, amelyet rovására gyártottak. 
 Már 1927-ben, mikor egy geológiai barlangkutató kongresszussal elnökünk, Cholnoky Jenő dr. professzor is itt járt, megmondta a fúrást vezető geológusnak, hogy ne reméljenek itt vizet találni. A kongresszus külföldi hírességei, egy berlini és bécsi egyetemi professzor ugyanezen véleményen voltak. Ezek ellenére is tovább fúrtak, de víz — sajnos még ma sincs!

Lillafüredi hangulatképek a Pesti Hírlap Naptára 1930. évfolyamában

Források: Az Est Hármaskönyve 1929., Turisták Lapja 1930, Pesti Hírlap Naptára 1930, Lillafüredi Fürdőújság, illetve a GUIDE@HAND Miskolc Lillafürdi Függőkertek sétája