A Divatc sarnok 1853-as évfolyamában jelent meg Bernáth Gáspár visszaemlékezése az 1829. november 5-én tartott mádi szüreti bál tragikus eseményeiről.
Az 1820-as években a hölgyek öltözködését meghatározta a párizsi és a londoni divat. A cikkben szereplő képek a londoni National Portait Gallery állományából származnak, s a korabeli párizsi báli divatot mutatják be. Forrás: https://npgshop.org.uk/
A mádi bálok abban az időszakban országos, sőt, ...
Ahol szőlőművelés van, ott kádároknak is lenni kell. Tokaj-Hegyalján a kádármesterség központjának Erdőbénye egykori mezővárosát tekinthetjük, ahol még ma is aktívan űzik ezt az ipart.
Erdőbénye környékén megfelelő faállomány állt régen is rendelkezésre a minőségi hordók készítéséhez. Fotó: bedo.hu
A kádármesterség egykor
Tokaj-Hegyalja borait kóstolva nem gyakran gondolunk bele, mennyi embernek adott munkát a szőlőművelés és a ...
Pontosan hogyan is ünnepelték egykor a szüretet világörökségi borvidékünkön, és milyen hagyományok kötődnek hozzá?
Tokaji szüret. Morelli Gusztáv metszete.
Borvidékeinken nincs fontosabb ünnep a szüretnél, amikor megkezdődik a szőlő hosszú átalakulása borrá. A szüret mindig elengedhetetlen része volt bortermelő vidékeinknek, amely szinte a teljes lakosságot megmozgatta, igazi közösségépítő eseményként. A borvidéki városokban szüret ...
1894-ben őszi hadgyakorlatot tartottak Szécsény és Balassagyarmat között, amelyre maga Ferenc József is Nógrád megyébe érkezett.
Az uralkodó érkezése Balassagyarmatra, a megyeszékhelyre.
Kép forrása: Vasárnapi Újság - Arcanum Digitális Tudástár
Ferenc József több napon keresztül a balassagyarmati vármegyeháza emeletén kialakított lakosztályban lakott a hadgyakorlat alatt.
"Királyi vendéget e megye és város nagyon ritkán ...
Közép-Európa legnagyobb vadaskertje Tamási határában volt a 19. században. A vadaskertet még Esterházy (Fényes) Miklós alapította a 18. század folyamán, a vadászterület fénykora a 19. század első felére tehető, amikor Európa vezető politikusai, diplomatái vadásztak Esterházy Pál Antal meghívására a Tolna megyei településen.
Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család ...
1926. szeptember 5-én a Miskolci Napló hasábjain érdekes cikk jelent meg gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Mayer János földművelésügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár lillafüredi látogatásáról, amelynek apropója a Palotaszálló építésének elindítása volt. A két napos program során Puky Endre egykori főispán volt a kalauzuk, aki a megbeszélések eredményéről az újság hasábjain számolt be.
Az 1849-es szabadságharc után 1857-ben látogatott el először együtt Ferenc József császár és Sissy császárné Magyarországra. Az eredetileg tavaszra tervezett körutat akkor Zsófia hercegkisasszony halála miatt félbe kellett szakítani, a protokoll program augusztus elején folytatódott, azonban Sissi most nem tartott az uralkodóval. Észak-Magyarország településeinek a felkeresésére augusztus 23-szeptember 4-e között került sor. Pozsonyból augusztus 26-án indult a ...
"... a ki körülnéz a vidéken, el fogja ragadni annak festői szépsége. Ha fenyvese és örök hóval fedett csúcsai nem hiányzanak, ez valódi magyar Svájc volna " - olvashatjuk Parádról a Vasárnapi Újság 1868. augusztus 30-i számában. A cikket Liptay Pál írta, aki kereskedelmi és közgazdasági szakemberként csak épp az előző évben járta be Franciaországot és Angliát.
Parád látnivalói a Vasárnapi Újság metszetén 1868-ban
1854-ben Kubinyi Ferenc és Vahot Imre szerkesztésében jelent meg a Magyar- és Erdélyország képekben című sorozat 4. kötete, amely hosszasan mutatja be Eger látnivalóit Vahot Imre, a kor kedvelt írója, színműírója és lapszerkesztője tolmácsolásában. Bő egy évtizeddel később, 1868-ban a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Egyesülete Egerben tartotta vándorgyűlését, s ebből az alkalomból a Vasárnapi Újság jelentetett meg hosszas cikket a történelmi ...
Utazási irodai plakát 1937-ből. A 8 órai újság utazási iroda plakátja. Forrás: bedo.hu
Nem a 2020-as év az első, amikor a hazai turizmus szereplői arra csábítják a hazai lakosságot, hogy maradjanak az ország határain belül. Az 1930-as években, a gazdasági világválság, majd a háború idején civil szervezetek sora dolgozott azért, hogy minél kevesebben utazzanak külföldre a nyári időszakban, s minél szélesebb körben fedezzék fel Magyarország ...
