Miért nem Szécsénybe látogatott Ferenc József 1894-ben?

1894-ben őszi hadgyakorlatot tartottak Szécsény és Balassagyarmat között, amelyre maga Ferenc József is Nógrád megyébe érkezett. 

vasarnapiujsag_1894_pages639-639-page-001.jpg

Az uralkodó érkezése Balassagyarmatra, a megyeszékhelyre. 
Kép forrása: Vasárnapi Újság - Arcanum Digitális Tudástár 

Ferenc József több napon keresztül a balassagyarmati vármegyeháza emeletén kialakított lakosztályban lakott a hadgyakorlat alatt. 

"Királyi vendéget e megye és város nagyon ritkán üdvözölhetett kebelében. A régi időkből különösebben azt tartotta emlékezetben a hagyomány, hogy IV. Béla királyunk a mohi-pusztai csatából menekülve fordult meg itt; később pedig Mátyás király harczosai élén járt Nógrádmegyében, hogy a rakonczátlankodó husszitákat megfékezze. Az újabb időben most történik először, hogy a jelenlegi hadgyakorlatok alkalmából saját területén személyesen tisztelheti s fogadhatja hódolattal a királyt, I. Ferencz József ő felségét."

vasarnapiujsag_1894_pages651-651-page-001.jpg

A királylátogatásról született "képriport" egyik képe a vasárnapi Újságban, 1894. 39. sz.
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár

A hadgyakorlat kapcsán több lapszámban is foglalkozott a Vasárnapi Újság Nógrád megyével. Érdekesség, hogy nemcsak Balassagyarmatról és a hadgyakorlatról született cikk, hanem kiemelten foglalkozott Szécsénnyel is az újság - többek között arra is indoklást kapunk, hogy miért nem Szécsény volt a megyeszékhely - azaz miért nem ide látogatott a király 1894-ben: 

"Ha Nógrádmegye térképére tekintünk, az első pillanatra látjuk, hogy e vármegyének természetes központja Szécsény, de közigazgatási székhelylyé még sem emelkedett. Ennek oka az hogy mikor a mult század végén Szügyből Szécsénybe akarta a vármegye székhelyét áttenni, az akkori főispán és főbirtokos, gr. Forgách, ez ellen tiltakozott, nem akarván magán kívül Szécsényben más urat tűrni. így aztán Balassa-Gyarmat, a megye szélén fekvő városka lett a megye székhelye."

Lássuk azonban, hogy a korabeli tudósító szerint miért lett volna érdemes a királynak felkeresnie a nógrádi kisvárost!

Geológiai adottságok

vasarnapiujsag_1894_pages616-618-page-003.jpg

Szécsény látképe a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában.
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár

A hadgyakorlat miatt a cikk kiemelten foglalkozott a térség geológiai adottságaival. 

Szécsény régi város, az őspalócz nép vásárhelye. Fekszik az Ipoly völgyének majdnem a közepe táján, a zsúnyi, bátki és sipeki erdőborította hegyláncz által éjszakkelet és délről szegélyezett tágas fennsíkból kiálló magaslaton.

- olvashatjuk a térség bemutatását a cikkben. Máshol így ír: 

Az Ipolytól délkeletre fekvő vidék igen jellegzetes alakulatú bazaltdombok sorozata, a mely kelet felől menedékes, majdnem fensíkszerű lejtőkkel, délnyugat felé mindenütt hirtelen és meredek oldalakban ereszkedik le a völgyig, a mely Balassa-Gyarmat alatt éri el legnagyobb szélességét. Ma az Ipoly-völgy ezen szakaszán egy elsőrendű, kiváló állami út, a kassa-budapesti állami útnak egyik része vezet át.

Régebben a vidéknek természetesen részben más képe volt. A völgy mocsaras lévén, csak a réteknél valamivel emelkedettebb földek voltak művelés alatt; a m a legnagyobb részben jó szántóföldekül szolgáló dombhátakat sűrű erdő fedte.

A ferences kolostor

A ferences kolostor ma is kihagyhatatlan program mindazoknak, akik ellátogatnak a településre, így volt ez a 19. század végén is:  

vasarnapiujsag_1894_pages616-618-page-002.jpg

Metszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár

Szintén nevezetessége Szécsénynek a Szent Ferencz rendű barátok klastroma, nagy templomával és szép rézfedelű tornyával, a melyek nagyrészt Mátyás király korából származnak, de a múlt századbeli újítások alkalmával eredetiségükből kivetkőztettek. E zárda templomában a látni és tudnivágyó sok érdekes dologra bukkanhat, különösen figyelemre méltó a templom alatt levő sok sírbolt, melyekben nyugszanak: Perényi Mária, Balassa Gáborné, Forgách Erzsébet, Jánosy János és Mitlemosky György, továbbá külön álló sírboltok, úgymint a gróf Forgách családé, a Balassa családé stb. Hat különálló sírbolt van e templom alatt olyan, a melyet ismerünk, de kellett még egy hetediknek is lenni, a melyben a hős alapító nyugszik, ez azonban a sok viszontagság között, melyet e klastrom és temploma átélt, valószínűleg elpusztult.

20200828_115219.jpg

A kolostor kertje manapság. Saját fotó

A szécsényi vár

vasarnapiujsag_1894_pages614-615-page-002.jpg

Metszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár

A várból az 1800-as évek végén is már csak néhány falmaradvány volt látható, azonban ennek történetéről is olvashatunk a cikkben: 

Farkas erdélyi vajda nemzetségéből származó Szécsényi Ferencznek tulajdonítják a történetes krónikaírók a szécsényi zárda alapítását és a vár építését is. De alighanem tévednek, mert a zárda-templomnak sekrestyéje és a mellette levő két szoba a XIII. századbeli építkezésre vall, holott Szécsényi Frank (Ferencz) 1398-ban lett országbiróvá s e tisztségét 1408-ig viselte.

A szécsényi vár is régibb eredetű, tanúságot tesz erről a várkastély nyugati szárnya mellett még ma is fennálló és használatban levő torony, mely a régi várak tekhnikája szerint van építve. Tudjuk, hogy régi váraink nem négyszög, hanem inkább szabálytalan kör-alakban épültek, míg ellenben a tatár pusztítás után épült váraink, melyek rendszerint az ősi várakat is befoglalták tervezetükbe, már a római «Castrum» rendszerben épültek, inkább védművek, semmint szeszélyes, fényűzési építmények, mint pl. Hollókő, Salgó vagy más régi váraink.

A szécsényi vár is ily castrumszerű erősséggé épült ki később.

Amikor Szécsényben járt a lengyel király

Talán a bevezetővel ellentmondónak tűnhet, de tény, hogy Szécsényben megfordult egy lengyel uralkodó is, Sobiesky János.

20200828_115312.jpg

Sobieski emlékműve a ferences templom falán. Saját fotó

A török  1550. szeptember 6-án támadta meg először Szécsényt, de  csak 1552-ben, Rokházy Lőrincz várkapitánysága alatt jutott Hamza bég birtokába.

"1562-ben ugyan Balassa János megkisérlé visszafoglalni, de Hasszán, akkor már Fülek várának is parancsnoka által megveretett s igy 1593-ig volt a török hatalmában, a midőn Pálffy Miklósnak Tiefenbachchal egyesült serege visszafoglalta s Thanhauser Honorius neveztetett ki parancsnokául. Később Forgách Zsigmond, majd Forgách Ármin s aztán Koháry István lett parancsnoka, ki 1663-ban felgyújtatta s mint tovább tarthatatlan végvárat, átengedte a törököknek, kik ismét 1683 okt. 10-ig uralkodtak benne. Szobjeszky lengyel király aztán gróf Rehberg Katalin, Forgách Ádám özvegye kérelme folytán végleg kiűzte a törököket és Szécsénybe császári katonákat helyezett.

Szécsény lakói nem voltak háládatlanok a vitéz lengyel király iránt, mert városuk egy utczáját róla nevezték s ma is «király-utcza» nevet visel, úgyszintén azon kutat is, melyből Szobjeszky vizet ivott, ma is «király kutjá»-nak hívják.

 

A Forgách-kastély

vasarnapiujsag_1894_pages614-615-page-0022.jpgMetszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár

"Szécsénynek más fő nevezetessége a múlt század elején a gróf Forgách-család által épített, párját ritkító kastély, melyet százados platán-, nyár-, tölgy- és fenyőfákkal beültetett angolkert környez. Éz ma a hozzátartozó, mintegy 7500 holdnyi igen szép uradalommal együtt, Pulszky Ágost és neje tulajdona."

sz4.jpg

Kertrészlet ma a kastély ablakából. Saját fotó

Később arról is olvashatunk, hogyan került a Pulszkyakhoz a kastély: 

"Megosztozván a Forgách-család egymás között, a szécsényi uradalom s vele együtt a város földesúri joga is gróf Forgách Pálra szállott, ki 1845-ben eladta Pulszky Ferencznek és nejének Walter Teréziának, ma pedig Pulszky Ágost és neje, Figdor Hermina asszony tulajdona a páratlan szép fekvésű kastély, a mely valószínűleg a hadfőparancsnokságnak lesz néhány napig székhelye."

sz2.jpg

A kastély ma. Saját fotó

Ma Szécsény a világ első, már alakulásakor is határon átgyúló geoparkjának, a Novohrad-Nógrád Geoparknak az egyik települése. A Forgách-kastély parkjában a geopark létesített tanösvényt, amely bemutatja az angolkert keletkezésének történetét. A kastélyban ma a Kubinyi Ferenc Múzeum működik, egyedülálló kiállítása, amely többek között bemutatja az 1705-ös szécsényi országgyűlést, akár több órás program is lehet. 

TIPP

sz01.jpg

A Forgách-kastély és az angolpark ma - részlet, saját fotó

Szécsény ma családoknak, baráti társaságoknak akár egy teljes napos program is lehet. 

sz3.jpg

Múzeumi kiállítás részlet a Forgách-kastélyban. Saját fotó

Aki ide kirándul, annak érdemes felkeresnie a "Palóc ferdetornyot", a tűztornyot is, a kolostor mellett pedig kihagyhatatlan program egy séta a történelmi belvárosban. A térség azonban nem egy napos program: érdemes ellátogatni a környező falvakba is, ahol számos geológiai érdekességgel és a palóc hagyományokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők. 

A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr516256852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hirdetés

Kövess a Facebookon is!

Címkék

20. század eleje (2) Anna-barlang (7) avas (2) avasi hegy (2) Balassagyarmat (1) Balaton (1) balatonalmádi (1) balatonfüred (1) bánya (2) barlang (6) barlangfürdő (1) bazaltorgonák (1) bazilika (1) Bélapátfalva (1) bevásárlás (2) borászat (2) borturizmus (2) Borvidék (2) Budapest (2) Buják (1) Bükk (17) Bükk-vidék Geopark (6) Bükk-vidék geopark (2) cisztercita (1) császár (1) cseh köztársaság (1) cseh megszállás (1) csizmadia (1) dámvad (1) diósgyőri vár (1) Duna (3) dunai hajózás (3) Dunakanyar (1) Dunamente (3) Eger (3) egri vár (1) Erdőbénye (1) Erdőbényei kádárok (1) Erzsébet királyné (1) esterházy (1) Esterházy (1) Esterházy Pál Antal (1) Észak-Magyarország (21) Esztergom (1) esztergomi vár (1) Eszterházy Fényes Miklós (1) Ferenc József (2) Ferenc József császár (2) Forgách kastély (1) fürdés (1) fürdő (3) fürdőház (3) geotúra (2) gőzhajó (2) gyógyfürdő (3) gyurtyánkő-lócza (1) hajózás (2) Hámor (11) Hámori-tó (11) Hámori tó (11) hámorok (7) Hegyalja (1) Herman Ottó (2) hírességek (11) hosszú hétvége (1) Húsvét (1) I. világháború (1) idegenvezetés (1) ipar (1) Ipolytarnóci Ősmaradványok (2) Istállóskő (1) Kádárok (1) Kádártánc (1) karácsony (2) Karva (1) kastély (2) keszthely (1) kirándulás (20) kirándulások (33) Komarno (3) Komárom (4) komáromi erőd (2) Kubinyi Ferenc Múzeum (1) legendák (10) líceum (1) Lillafüred (14) magazin (2) marketing (1) Mátra (1) MÁV (1) mesterségek (1) metszet (1) miocén (1) Miskolc (16) miskolc (2) Miskolctapolca (1) népszokások (1) Nógrád megye (7) Novohrad-Nógrád Geopark (7) nyaralás (2) ősember barlang (1) ősfa (1) pálosok (1) pálos kolostor (1) Palotaszálló (6) Parád (1) Párkány (1) pest (1) Pest-Buda (1) promóció (1) Pulszky (1) pünkösd (1) Pyrker érsek (1) Salgó (1) Salgótarján (1) shoppingolás (2) síelés (1) Sissi (1) Sissy (2) Sissy császárné (3) Somoskő (2) strand (1) Szalajka-völgy (2) szánkózás (1) szarvas (1) Szarvaskő (3) Szécsény (1) szécsény (1) székesegyház (1) szeleta-barlang (1) Szentlélek (2) Szent István-barlang (6) Szent István-cseppkőbarlang (5) Szent István cseppkőbarlang (6) Szilvásvárad (2) szilveszter (1) Szirák (1) Szokások (1) szőlőművelés (1) Szüret (1) Tamási (1) Tessedik Sámuel (2) timsó (1) Tokaj (2) tokaj-hegyalja (1) Tokaj-hegyalja (1) Tokaji borvidék (1) Tolna-megye (1) Tourinform (1) túrázás (3) turistaság (2) turisztikai marketing (2) turizmus (3) újév (1) UNESCO Világörökség (2) ünnep (6) ünnepek (6) üveghuta (1) Vadászat (1) vaddisznó (1) vár (4) várséta (1) vártúra (4) vásár (2) vasúti kedvezmény (1) Vas Gereben (1) Visegrád (1) weekend (1) Wesselényi Miklós (1) Zsófia főhercegnő (1) Címkefelhő

Impresszum

Az oldalt az InnoTime Hungary Kft működteti. 

Bővebb infó, adatvédelmi szabályzat: https://www.innotime-hungary.com 

süti beállítások módosítása