Közép-Európa legnagyobb vadaskertje Tamási határában volt a 19. században. A vadaskertet még Esterházy (Fényes) Miklós alapította a 18. század folyamán, a vadászterület fénykora a 19. század első felére tehető, amikor Európa vezető politikusai, diplomatái vadásztak Esterházy Pál Antal meghívására a Tolna megyei településen.
A korabeli közélet központjában
Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK
A vadászatok egész Magyarország főúri közéletét érdekelték - ennek is volt köszönhető, hogy már a 18. század végétől részletesen nyomon lehet követni a kilövések eredményét a korabeli lapokban. Már a Magyar Hírmondó 1798-as száma beszámolt az Esterházy birtokon történt vadászatokról, illetve a kapcsolódó híres ozorai ménesről:
"Ozoráról (Tólna Vármegyéből) Sept. 20dik napjánn : — „ E' folyó Hónapnak 17-dik napjánn kezdődött itten a' Hertzeg Eszterházy Ménesséből szedett lovaknak kótyavetyéje. Erre nézve igen sok Uraságok jelentek meg. Két nap alatt közel 100 lovat adtak el, mind igen jó de meg is érdemlett árronn. Voltak 2, 3 's 4 száz forintos lovak is. A’ tsődörök (ménlovak) 5 száz forinton menteek. A múlt Hónapnak vége felé, igen nagy vadászatot adott e’ tájonn a' Hertzeg Tamási nevű Helységje’ viidékénn. Igen sok szarvast lőttek, a' meellyek közzül sok rendkivül való nagyságú vólt: mert öt mázsát 's többet is nyomott egy egy szarvas. Valami két esztendővel ez előtt, ollyan szarvast is lőttek itten, a’mely hat mázsánál is többet nyoomott, mint valamely derék ökör. Ezek a szarvasok szabadon élnek az ide Való nagy erdoőkben és a’ Kapós folyó vizének nádas 's ligetes környékébenn."
Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK
A Hasznos Mulatságok pedig így számolt be 1817-ben a vadászatról:
"Herczeg Galantai Eszterházi Miklós Tolna Vármegyében a’ Tamási Uradalomban e’ folyó esztendőben Aug. 28, 29., 30. 31. és Sept. 1. 2. napjain tartott egy nagy vadászati mulatságot, mellyen távúlról is igen sok vadászat szerető Uraságok voltak jelen. A’ meglövetett rőt vadak számok ment 656 darabra, a’ fekete vadaké 30 darabra, ’s ezeken kívül 2 farkas, és 8 róka. Az elsőbbek között voltak hím szarvasok: hét esztendős 84, nyolcz ágú szarvú 513, hat ágú szarvú 11, három esztendős 1, két esztendősök 41, nőstény szarvasok: vének 169, két három esztendősök 51, és szarvas bornyúk 84. Dámvadak, hímek: Öt esztendőn felül 16, öt esztendőn alúl 37, egy esztendőn fellül 15, nőstények: vének 44, két három esztendősök 10. ’s ifjabbak 24. Bak őzek 11, nőstények 10, ’s bornyú 2. A’ fekete vadak között vadkan 1. emedisznók 1 süldő 19 malacz 3."
A vadászterület különlegessége volt, hogy a lőtt vad megfizetése mellett minden vadász egy melléje rendelt erdésszel cserkészhetett. Ahogy a korabeli lapok kiemelték:
"az országban valamire való vadász alig vala, ki Tamásiban s az öreg Luther erdőmester egyszerű, de szívélyes s vendégszerető házánál meg ne fordult volna."
Vadászlajstrom Festetics Leó idézett albumából. Forrás: Országos Széchényi Könyvtár
Festetics Leó állandó résztvevője volt a vadászatoknak, később élményeit önálló albumban, valamint a Vadász- és Versenylapok hasábjain is megjelentette, de a korabeli magazinokban számos egyéb élménybeszámoló is olvasható a tamási vadászatokról. Innen tudjuk, hogy 1836-ban pl. egy nap alatt 1200 vad került kilövésre. De mitől volt olyan különleges ez a vadaskert?
Ahol több volt a vadászkutya, mint máshol a juh
A teljes vadaskert három nagyobb, nagyrészt körbekerített részből állt, a teljes mérete 25.090 hold volt. A nagy-vadaskert kőfala mintegy 600 hold területet ölelt körbe. A kis-vadaskeret 1777-ben Esterházy Miklós alapította és eredetileg csak vaddisznó tenyésztésre szánta. Ezt fakerítés vette örül. A vaddisznó-kert 50 hold méretű volt, itt kizárólag vaddisznót tenyésztettek.
A tamási Miklósvárban fogadta Esterházy Pál Antal a kor leghíresebb politikusait, diplomatáit, innen indultak a vadászatokra. Kép forrása: bedo.hu
A résztvevők kényelme érdekében már Esterházy Fényes Miklós megépíttette a Miklósvári kastélyt a 18. század végén az egykori tamási vár köveit felhasználva, amit 1817-ben jelentősen bővítettek. A kastélyhoz Tamásiból hársfasor kísérte ki az utasokat, amely a vadaskertig folytatódott.
Esterházy Pál jelentős személyzetet tartott fenn a vadaskert kezelése érdekében. Számukra önálló lakásokat is biztosított. Az 1850-es években 1 fővadász, 2 főerdész, 8 lovasvadász, 8 gyalogvadász, több vadászlegény és 10 vadőr segítette a vadászatokat. Feljegyezték, hogy amikor egyszer Angliában az egyik lord azzal büszkélkedett, hogy az övé Európa legnagyobb juhállománya, Esterházy röviden odavette, hogy neki juhászkutyája több van, mint a lordnak juha. Miután a lord hitetlenkedett, hivatalosan megszámolták az Esterházy birtok kutyáit, s kiderült, hogy több mint 2000-rel több kutyája volt a hercegnek, mint juha a lordnak.
A vadászat
Vadászat a tamási erdőben. Metszet Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán című könyvéből. Forrás: OSZK
A tamási vadászatokról Vas Gereben írásaiban is olvashatunk, 1886-ban pedig a Vadász-Lapban megjelent hosszas cikk is megjelent a vadaskertről. Innen tudjuk, hogy az előkészületek már három nappal a vadászat kezdete előtt elindultak, ekkor kezdődött a vad beterelése. A vadászterület mind a négy oldalán hajtósort állítottak fel, akik lassan és csendesen haladva a vadat anélkül, hogy riasztották volna, mind szűkebb területre nyomták. Annak érdekében, hogy a vad éjjel ne menjen vissza, az egyre szűkülő területet erősen lobogó tűzsorral vették körül.
Két nappal a vadászat kezdete előtt a vadak már kezdtek nyugtalanná válni. Ekkor már várható volt, hogy a tűz ellenére is kiszöknek éjjel a szorításból, ezért egy több mint 7 km-es hálóval kezdték körbeölelni a területet.
A vadaskerti tó régi képeslapon. Forrás: bedo.hu
A vadászat előtti napon az állásokat építették fel. Ezek a négy kerékre illesztett deszka házikók zöld gallyakkal voltak lefedve és két vadász, két 12 golyós fegyverhez való állvány és hat töltőlegény befogadására voltak alkalmasak.
Az első hajtások rendkívül látványosak voltak, a gyönyörű vadfalkák a lővonalon élénken száguldottak. Később a folytonos lövöldözés miatt a vadak megrémültek és egyre több lett a sebzett vad is, akik, miután nem tudtak a háló miatt elmenekülni, a háló mentén kezdtek körbefutni.
A vadászat utolsó üteme már inkább mészárlás volt: a még nem kilőtt vadak már annyira rémültek, fáradtak és bódultak voltak, hogy a vadászok legtöbbjüket álltukban lőtték ki.
Wesselényi Miklós Tamásiban
A Vadász-Lap 1886-os évfolyamában olvashatunk Wesselényi Miklós tamási vadászatáról is.
A gyakori vendégek egyike, báró Wesselényi Miklós, arról volt híres, hogy álló vadra soha sem lőtt, hanem midőn (mint ott szokásban vala) kocsin vagy szánon cserkészve a vadhoz lőtávolságba ért s leszállt, a kocsisnak megparancsolá, hogy happogasson s az elriasztott vadat mindenkor fültőn lőve ejté el.
A sokszáz éves erdő és híres fái
„E vadas kertek erdei kiválólag cser- és tölgyfákból állanak, mellyeknek lombjai közt a madarak roppant száma fészkel, cseveg, himbálódzik s megnépesiti a susogó erdőt, mig a területen egyre váltakozó domb és völgy mondhatlan bájt kölcsönöz a vadlakta magánynak.”
– olvashatjuk a Vadász- és versenylap című folyóirat 1857-es évfolyamában.
A csodafa képe az Erdészeti Lapok 1932. évfolyamában. Forrás: OSZK
A vadaskert fái között nem egy sokszáz éves tölgy állott még a 20. század elején is, amelyek korát akkor 500-1000 év közöttire tették. Az 1900-as évek elején az Esterházy birtok erdőállományát megújították, amelynek számos fa esett áldozatul. Egy 1912-es feljegyzés szerint Eszterházy Antal feleségének köszönhető, hogy legalább a 45 legszebb sokszáz éves fa akkor megmenekülhetett. Ezek közül is különleges volt a csodafa, amely az 1930-as években még állt a vadaskert határában lévő fás ligetben. A több mint 20 méter magas tölgy érdekessége az volt, hogy a törzse négy méter hosszban a földön feküdt, majd merőlegesen emelkedett fel. Mellmagasságban 375 cm volt a kerülete. Sajnos mára a csodafa elpusztult.
A Vas Gereben emlékfa a Vasárnapi Újság 1909-es évfolyamában. Forrás: mek.oszk.hu
Az erdő másik híres fája a Vas Gereben emlékfa. Az egyik régi fára Vas Gereben emlékére helyeztek el emléktáblát. Ennek az irodalomtörténeti nevezetességű fának kora mintegy 350-400 év lehetett az 1930-as években, koronájának alaprajzi területe elérte az 500 négyzetmétert. A törzs mellmagassági kerülete 471 cm, a fa magassága 20 m volt. Sajnos 1925-ben a virágzása idején az egyik hatalmas ága letörött, 50 mázsa tüzelőt adva. 1929-ben a következő ága is elpusztult, s végül az a döntés született, hogy ha a fa kidől, a következő hatalmas hagyásfára kerül majd át a tábla. 2014. szeptember 22-én dőlt ki az utolsó öreg tölgy is a vadaskertben – azóta a tó melletti emléktáblán olvasható a Vas Gereben idézet.
Emléktábla az egykori Vas Gereben emlékfa szövegével. Saját fotó.
TIPP: Tamásiba ma is érdemes ellátogatni, hiszen a vadaskertben ma Magyarország legnagyobb dámvad állománya él. Azonban nemcsak emiatt vonzó a település: meleg vizes gyógyfürdője mellett kiváló kiindulópontja kerékpáros csillagtúráknak is, a gyalogtúrákhoz pedig kiváló tanösvények nyújtanak számos lehetőséget.
Felhasznált források:
- Hasznos Mulatságok 1817.
- Magyar Hírmondó 1798.
- Arcanum Digitális Adattár - https://www.arcanum.hu/hu/adt/
- Vasárnapi Újság 1909.
- mek.oszk.hu
- bedo.hu
- Vadászati- és versenylapok (több évfolyam)
- Vadász-Lap (több évfolyam)
- Erdészeti Lapok 1932.
- Festetics Leó: A herczeg Eszterházy család fővadászatai Ozorán. Pest, 1870. Tiz szinezett képpel, két térképpel és egy arczkép-csoportozattal.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2020.09.21. 10:00:39
szega85 2020.09.21. 13:23:17
Jo kis cikk!
gigabursch 2020.09.21. 19:50:26
Évi több 10 mrd-s vadkár.
Csak az erdősítést védő kerítések hossza több mint kétszerese a királyi Magyarország határvonalának.
Ennek tükrében én nem tudok lelkesedni a fenti tartalomért. Bocs.
midnight coder 2020.09.22. 07:09:32
gigabursch 2020.09.22. 09:48:00
Egyáltalán nem abban az irányban gondolkodtam, mint ahová te sodródtál a kérdésben.
A (nagy)vadra (is) szükség van. De a létszámuk majdhogynem egy nullával több, mint amit a természet gond nélkül elbírna. Ez a probléma.
Ami számos más, ökológiai problémhoz vezet.