1926. szeptember 5-én a Miskolci Napló hasábjain érdekes cikk jelent meg gróf Klebelsberg Kuno kultuszminiszter, Mayer János földművelésügyi miniszter és Schandl Károly államtitkár lillafüredi látogatásáról, amelynek apropója a Palotaszálló építésének elindítása volt. A két napos program során Puky Endre egykori főispán volt a kalauzuk, aki a megbeszélések eredményéről az újság hasábjain számolt be. 

Csónakázás és rákászat a Hámori-tavon

Így láthatták Klebelsbergék is a tájat a cikk születésekor.
A Hámori-tó a mai Palotaszálló környékével az 1910-es évek közepén, egykori képeslapon. Saját gyűjtemény

Puky politikusként egyszerre szerette volna bemutatni a cikkben a résztvevőket magánemberként, egyben közölve a miskolciaknak szánt legfontosabb politikai üzeneteket.

Részlet a cikkből. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár

Nem szabad elfelejteni, hogy a Palotaszálló építésének nagyon sok ellenzője volt, hiszen a szálló állami finanszírozással épült egy nagyon nehéz gazdasági helyzetben, éppen ezért nagyon fontos volt az építkezés térségre gyakorolt várható hatásainak a bemutatása. 

"Tegnap az iparvasút ómassai állomásán volt szerencsém találkozni a kormány itt időző tagjaival, akik épp akkor tértek vissza a Jávorkútkoz tett kirándulásukról. Ennek a tájéknak a szépségeiről elragadtatással nyilatkoztak.
— A kisvasuttól a hámori tóig tett út után a kormány tagjai pillanatnyilag feledve az országos gondokat a vizisport örömeire áhítoztak meg. Egy kedves és kedélyes csónakpartinak adták át magukat a tavon.
Ebben a csónakpartiban én voltam az első evezős, Klebelsberg gróf a másodevezős, Mayer miniszter pedig velünk szemben, hátul ragadta meg a kormány zsinórját, olyan energikus kezekkel, mintha most nem is egy csónakot, hanem egy országot kormányozna. Körüleveztük a tavat, Klebelsberg gróf kultuszminiszteren nyomban meglátszott, hogy régebben a legjobb balatoni evezősök közé tartozott. Mögöttünk, egy másik csónakban Schandl Károly államtitkár, Pfeifer Gyula, miniszteri tanácsos, az erdészeti osztály vezetője és Lux egyetemi tanár, a lillafüredi nagyszálló tervező építésze szelték a babokat.
— A testet, lelket felüditő csónakparti után nagy rákászat következett s mi egyhangúlag konstatálhattuk, hogy ebben rekordot a földmivetésűgyi minisztérium tartja. Mayer miniszter és Schandl államtitkár fogták a legtöbb rákot s ezek már este pirosra főve kerültek zsákmányként az asztalunkra.
_ A vizisport örömei közben nem mulasztottam el megjegyezni a kormány kultuszminisztere előtt, milyen népszerűséget váltott ki rendelete, amely két héttel meghosszabbította a nyári vakációt ebben a gyönyörű napfényes időben. A testi megerősödés lehetőségét fokozza fel ez a rendelet és egyszerre a legnépszerűbb kormányférfiúvá tette a kultuszminisztert úgy a szülők, mint a tanulóifjúság előtt."

Csónakázók a Hámori-tavon 1925-ben. Forrás: Fortepan. 

Így mutatta be a szállóépítés terveit az épület tervezője

 A két miniszter látogatásának egyik legfontosabb célja a Palotaszálló terveinek a helyszíni megismerése volt. A megbeszéléseken részt vett Lux Kálmán is, aki személyesen számolt be a tervekről és a tervezői kihívásokról a minisztereknek.

Érdekesség, hogy a cikk szerint Lux Kálmán már a következő szezont a szálloda nyitásával szerette volna kezdeni. 

"Lux professzor elhatározott szándéka, hogy még ebben az esztendőben annyira folytatja az építkezéseket, amennyire csak az időjárás megengedi, hogy a következő szezon kezdete már teljesen készen várja a kétszáztizenkét szobás nagyszálloda első vendégeit."

- írja a cikk, azonban valószínűleg itt a szerző részéről néhány félrehallás történhetett nemcsak a szobák számát, hanem a megnyitás időpontját tekintve is. 

A Palotaszálló építése. Forrás: wikipédia

Lux terveiről így nyilatkozott Puky a cikkben: 

"Lux egyetemi tanár ur nagyon érdekesen vázolta a nagyszálló építkezésével kapcsolatos terveit és ezeket mindjárt rajzokkal illusztrálta.
A szálló építése a legnehezebb és egyúttal a legérdekesebb építési problémák elé állítja a tervezőt.

A kijelölt terület talaja ugyanis a felszín alatt üreges. — Földalatti barlangokkal van tele. Az óriási épülettömb megalapozása tehát igen nagy gondot okoz az építésznek. Lux tanár legalább hat méter mélységre, de esetleg még mélyebbre is fog furatni, addig, míg egész szilárd talajra akad s a talaj mélyében talált üregeket betonnal tölti ki, úgy hogy valóságos betonoszlopokat teremt, amelyekre egy darabban rakja rá a tulajdonképpeni alapzatul szolgáló betonréteget. Ilymódon teljesen ellensúlyozza az itt-ott netán mégis mutatkozó talajsülyedések hatását. Erre a szilárd betonalapzatra épül a hatalmas szálloda, a kényelem minden raffináltságával, mégis úgy, hogy ezt a luxust a középosztály erszénye is megbirhassa.

Külsőleg is megragadóan szép lesz ez a nagyszálloda. Mátyáskorabeli reneszánsz-stílusban tartott épület lesz azon a földnyelven, a mely a lillafüredi út és a Weidlich villa közt nyúlik a tó felé. Az előcsarnokból és az étteremből gyönyörű panoráma nyílik majd a tóra és a környező hegyekre."

Vár- és kolostorfelújítási tervek 

 Már a szálló építésének a kezdetén is egyértelmű volt, hogy a szállóvendégek számára megfelelő programokat is kínálni kell majd, ezért elkezdődött azoknak a látnivalóknak a feltérképezése, amely a megfelelő fejlesztésekkel a kínálat alapját fogja majd szolgálni. 1926 nyarán már zajlott a melegvíz keresése a tervezett lillafüredi termálstrandhoz, sőt, időnként álhírek is felbukkantak melegvizes patakokról, 1926. szeptember 12-én pedig felszentelték az Anna-barlangot is.

Ez a cikk a Nemzeti Újság című lap 1926. július 4-i számában jelent meg. Hogy hol lehetett az a csodálatos barlang, amiről a cikk szól, amelyben meleg vizes patakocska csordogál, több szakértőt megkérdezve sem sikerült kiderítenem. Forrás: Arcanum

A Miskolci Magyar Jövő cikke az 1926. szeptember 12-én történt barlangszentelésről.
Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár. 

Ugyanakkor a kulturális, illetve örökségturisztikai kínálat bővítése is tervbe volt véve - ez utóbbi azonban a későbbiekben csak nagyon részlegesen valósult meg.

A diósgyőri vár 1930-ban. Forrás: Fortepan

Puky így számolt be a tervekről: 

Klebelsberg Kuno gróf kultuszminiszter ur kifejtette beszélgetésünk közben azokat a magasabb szempontokat, amelyek a környék idegenforgalmának fellendítésében vezetik. A környéken levő történelmi becsű műemlékek restaurálását a földmivelésügyi kormánnyal karöltve el fogja végeztetni, hogy ezúton is hozzájáruljon a földmivelésügyi minisztérium hatalmas akciójához. — Felfogása szerint ezek a restaurálások a pazarul kényelmes nagyszálloda által idevonzott idegenforgalmat csak emelni fogják, mert ezeknek a műemlékeknek a felkeresése és megszemlélése szellemileg üditőleg hat, ezenfelül oktató jelentőségével is csak felfokozza az érdeklődést az itt megforduló idegenek részéről.

Ezekről a történelmi műemlékekről részletes leírás fog készülni a nagyszálló prospektusa számára s minthogy ez a prospektus különböző nyelvekre lefordítva a külföldön is forogni fog, az idegen államok fiai tudomást szereznek azokról a szépségekről s kulturális érdekességekről, amelyek itt a Bükk ölében és a Bükk környékén találkoznak.

A tervek végrehajtása tekintetésben a kultuszminiszter úr a földmívelésügyi kollégájával egyetértésben, egymás szempontjait kölcsönösen megértve, a következőkben állapodott meg: 

— Elsősorban a diósgyőri várrom restaurálását végzik el.

A tervek szerint az egyik tornyot, a várfalakat és a felvonó hidat korhű stílusban restaurálják.

A restaurált toronyba csigalépcső vezet majd fel és a torony tetejéről széles horizontban tárul a turista szene elé a felséges kilátás, A romok között most heverő kőhulladékokat természetesen eltakarítják és a vár környékét az eddiginél csinosabb parkírozással látják el.
— Ezután következnék a szentléleki zárda romjainak a restaurálása. Ez már könnyebb feladat lesz, mert a zárda romba dőlt kövei még a helyszínén hevernek, nem úgy, mint a diósgyőri vár kövei, amelyeket a környékbeli házépítkezésekhez a századok folyamán széthordták.
— A szentléleki zárdát, mint teljes kápolnát restaurálják és ez a kápolna egyúttal temploma lesz az ómassaiaknak.

— Hogy e tervek nemcsak utópiák, hanem rövidesen a valóság színét öltik, arra nézve elég tanúság az, hogy a két miniszter már a szükséges kiadások fedezete ügyében is megegyezésre jutott egymással."

A szentléleki kolostorrom 1930-ban a Turisták Lapjában. Forrás: Arcanum

Érdekességként érdemes megjegyezni: a Palotaszálló végül 1930-ban, éppen 90 évvel ezelőtt átadásra került, páratlan programkínálattal - amelyben azonban nem, vagy csak nagyon kis részben szerepelt a környék épített öröksége. A szentléleki kolostor azóta is romjaiban áll, bár a kövek jó része azóta már elszállításra került onnan, a vár felújítása több ütemben valósul(t) meg. 

Lillafüredi képeslap a Palotaszálló megépítési előtti időszakból. Forrás: bedo.hu

TIPP: a lillafüredi barlangok jelenleg is látogathatóak, sőt, az őszi időszakban speciális tematikus túrákra is várják a látogatókat. Részletek ITT

Felhasznált források: 

• Miskolci Napló 1926. évfolyam
• Miskolci Magyar Jövő 1925-1930. 
• bedo.hu
• Arcanum Digitális Tudománytár
• Fortepan.hu
• Wikipédia.org
• Pesti Hírlap Képes Melléklet 1930.
• Turisták Lapja 1930.
• Nemzeti Újság 1926.