Utazások a múltban

Miért jó, ha egy lakatos tud rajzolni?

2018. október 04. 21:49 - NagyJ

Anekdota Tessedik Sámuelről és a 18. század végének oktatásügyéről

 2019 elején nyílik meg a Tessedik Sámuel Múzeum új állandó kiállítása, amely számos anekdotával, történettel, izgalmas kisfilmmel fogja bemutatni többek között a múzeum névadójának életét. Tessedik Sámuel egy igazán izgalmas személyiség, aki mezőgazdászként és tanárként is úttörő volt a saját korában - tevékenységét pedig országosan is elismerték. 

A Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1895. évfolyamában sorozatként jelent meg egy összeállítás a Tessedik életútjához kapcsolódó anekdotákból Ruisz Gyula tollából, amiből most egyet emelünk ki: miért fontos, hogy a lakatosok tudjanak rajzolni? Álljon itt a teljes anekdota úgy, ahogy 1895-ben megjelent: 

"Midőn Tessedik Sámuel báró Prónay Gáborral és Benczúrral a pozsonyi iskolai és tanügyi bizottsághoz küldetett ki, gróf Balassa, Skerletz és főt. Felbiger prépost urak az egész bizottságot Szempczre [Szenc (1899-ig Szempcz, szlovákul Senec, németül Wartberg) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Szenci járás székhelye. - a szerző megjegyzése], az ottani iskola vizsgálatára meghívták.

Prónay Gábor báró. Forrás: Nemzeti Portétár

Ez alkalommal, midőn gróf Balassa a szempczi iskola egyéb előnyei között a különösen rajztanitást és a fiatal növendékek szép munkáit emelte ki, a jelenlevők egyike orrát fintorgatta, mondván: A mi lakatosmestereink Debreczenben, bár rajzolni soha sem tanultak, épp oly jó lakatos munkákat készítenek, mint ezen rajzra tanitott lakatosinasok.

img_7499.JPG

Régi zárak. Saját fotó. A kép csak illusztráció. 


Gróf Balassa Tessediket [...] birónak választván, ezt mondá: N. ur! én Nógrádmegyében egy uj kastélyt építtetek, melyhez lakatosmunkát kivántam rendelni. Hivatok egy debreezeni lakatosmestert, s mondom neki: „Kastélyomhoz szükségem van ötven franczia, huszonöt német és tiz közönséges zárra; el tudja-e készíteni? darabját mily áron?  s mennyi idö alatt?"

„Igen — válaszolt a mester — de csak akkor számithatjuk ki, ha a munka készen lesz; mert ahhoz sok minden: idö, vas, szén és segédek kellenek. Látom már — mondá a gróf — hogy ezen . . . .-val semmit sem kezdhetek."

Elhivattam tehát egy szempczi lakatosmestert és eléje adom ugyanazon kérdéseket. Az udvarias lakatosmester kiveszi zsebéből irótábláját, rövid idö alatt franczia, német és közönséges lakatot rajzol reá  s ráirva mindegyiknek mindjárt az árát is és biztosit hogy a munka egy hó, legföljebb öt hét alatt teljesen készen lesz; mert hisz műhelyében ötven legénynyel dolgozik.
N. urnak erre arczába szökött a vér, Tessedik pedig fölmentetett a birói döntéstől: vájjon a rajzolás szükséges és hasznos-e a lakatosnak?

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://utazasokamultban.blog.hu/api/trackback/id/tr9214282287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.