1894-ben őszi hadgyakorlatot tartottak Szécsény és Balassagyarmat között, amelyre maga Ferenc József is Nógrád megyébe érkezett.
Az uralkodó érkezése Balassagyarmatra, a megyeszékhelyre.
Kép forrása: Vasárnapi Újság - Arcanum Digitális Tudástár
Ferenc József több napon keresztül a balassagyarmati vármegyeháza emeletén kialakított lakosztályban lakott a hadgyakorlat alatt.
"Királyi vendéget e megye és város nagyon ritkán üdvözölhetett kebelében. A régi időkből különösebben azt tartotta emlékezetben a hagyomány, hogy IV. Béla királyunk a mohi-pusztai csatából menekülve fordult meg itt; később pedig Mátyás király harczosai élén járt Nógrádmegyében, hogy a rakonczátlankodó husszitákat megfékezze. Az újabb időben most történik először, hogy a jelenlegi hadgyakorlatok alkalmából saját területén személyesen tisztelheti s fogadhatja hódolattal a királyt, I. Ferencz József ő felségét."
A királylátogatásról született "képriport" egyik képe a vasárnapi Újságban, 1894. 39. sz.
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
A hadgyakorlat kapcsán több lapszámban is foglalkozott a Vasárnapi Újság Nógrád megyével. Érdekesség, hogy nemcsak Balassagyarmatról és a hadgyakorlatról született cikk, hanem kiemelten foglalkozott Szécsénnyel is az újság - többek között arra is indoklást kapunk, hogy miért nem Szécsény volt a megyeszékhely - azaz miért nem ide látogatott a király 1894-ben:
"Ha Nógrádmegye térképére tekintünk, az első pillanatra látjuk, hogy e vármegyének természetes központja Szécsény, de közigazgatási székhelylyé még sem emelkedett. Ennek oka az hogy mikor a mult század végén Szügyből Szécsénybe akarta a vármegye székhelyét áttenni, az akkori főispán és főbirtokos, gr. Forgách, ez ellen tiltakozott, nem akarván magán kívül Szécsényben más urat tűrni. így aztán Balassa-Gyarmat, a megye szélén fekvő városka lett a megye székhelye."
Lássuk azonban, hogy a korabeli tudósító szerint miért lett volna érdemes a királynak felkeresnie a nógrádi kisvárost!
Geológiai adottságok
Szécsény látképe a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában.
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
A hadgyakorlat miatt a cikk kiemelten foglalkozott a térség geológiai adottságaival.
Szécsény régi város, az őspalócz nép vásárhelye. Fekszik az Ipoly völgyének majdnem a közepe táján, a zsúnyi, bátki és sipeki erdőborította hegyláncz által éjszakkelet és délről szegélyezett tágas fennsíkból kiálló magaslaton.
- olvashatjuk a térség bemutatását a cikkben. Máshol így ír:
Az Ipolytól délkeletre fekvő vidék igen jellegzetes alakulatú bazaltdombok sorozata, a mely kelet felől menedékes, majdnem fensíkszerű lejtőkkel, délnyugat felé mindenütt hirtelen és meredek oldalakban ereszkedik le a völgyig, a mely Balassa-Gyarmat alatt éri el legnagyobb szélességét. Ma az Ipoly-völgy ezen szakaszán egy elsőrendű, kiváló állami út, a kassa-budapesti állami útnak egyik része vezet át.
Régebben a vidéknek természetesen részben más képe volt. A völgy mocsaras lévén, csak a réteknél valamivel emelkedettebb földek voltak művelés alatt; a m a legnagyobb részben jó szántóföldekül szolgáló dombhátakat sűrű erdő fedte.
A ferences kolostor
A ferences kolostor ma is kihagyhatatlan program mindazoknak, akik ellátogatnak a településre, így volt ez a 19. század végén is:
Metszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
Szintén nevezetessége Szécsénynek a Szent Ferencz rendű barátok klastroma, nagy templomával és szép rézfedelű tornyával, a melyek nagyrészt Mátyás király korából származnak, de a múlt századbeli újítások alkalmával eredetiségükből kivetkőztettek. E zárda templomában a látni és tudnivágyó sok érdekes dologra bukkanhat, különösen figyelemre méltó a templom alatt levő sok sírbolt, melyekben nyugszanak: Perényi Mária, Balassa Gáborné, Forgách Erzsébet, Jánosy János és Mitlemosky György, továbbá külön álló sírboltok, úgymint a gróf Forgách családé, a Balassa családé stb. Hat különálló sírbolt van e templom alatt olyan, a melyet ismerünk, de kellett még egy hetediknek is lenni, a melyben a hős alapító nyugszik, ez azonban a sok viszontagság között, melyet e klastrom és temploma átélt, valószínűleg elpusztult.
A kolostor kertje manapság. Saját fotó
A szécsényi vár
Metszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
A várból az 1800-as évek végén is már csak néhány falmaradvány volt látható, azonban ennek történetéről is olvashatunk a cikkben:
Farkas erdélyi vajda nemzetségéből származó Szécsényi Ferencznek tulajdonítják a történetes krónikaírók a szécsényi zárda alapítását és a vár építését is. De alighanem tévednek, mert a zárda-templomnak sekrestyéje és a mellette levő két szoba a XIII. századbeli építkezésre vall, holott Szécsényi Frank (Ferencz) 1398-ban lett országbiróvá s e tisztségét 1408-ig viselte.
A szécsényi vár is régibb eredetű, tanúságot tesz erről a várkastély nyugati szárnya mellett még ma is fennálló és használatban levő torony, mely a régi várak tekhnikája szerint van építve. Tudjuk, hogy régi váraink nem négyszög, hanem inkább szabálytalan kör-alakban épültek, míg ellenben a tatár pusztítás után épült váraink, melyek rendszerint az ősi várakat is befoglalták tervezetükbe, már a római «Castrum» rendszerben épültek, inkább védművek, semmint szeszélyes, fényűzési építmények, mint pl. Hollókő, Salgó vagy más régi váraink.
A szécsényi vár is ily castrumszerű erősséggé épült ki később.
Amikor Szécsényben járt a lengyel király
Talán a bevezetővel ellentmondónak tűnhet, de tény, hogy Szécsényben megfordult egy lengyel uralkodó is, Sobiesky János.
Sobieski emlékműve a ferences templom falán. Saját fotó
A török 1550. szeptember 6-án támadta meg először Szécsényt, de csak 1552-ben, Rokházy Lőrincz várkapitánysága alatt jutott Hamza bég birtokába.
"1562-ben ugyan Balassa János megkisérlé visszafoglalni, de Hasszán, akkor már Fülek várának is parancsnoka által megveretett s igy 1593-ig volt a török hatalmában, a midőn Pálffy Miklósnak Tiefenbachchal egyesült serege visszafoglalta s Thanhauser Honorius neveztetett ki parancsnokául. Később Forgách Zsigmond, majd Forgách Ármin s aztán Koháry István lett parancsnoka, ki 1663-ban felgyújtatta s mint tovább tarthatatlan végvárat, átengedte a törököknek, kik ismét 1683 okt. 10-ig uralkodtak benne. Szobjeszky lengyel király aztán gróf Rehberg Katalin, Forgách Ádám özvegye kérelme folytán végleg kiűzte a törököket és Szécsénybe császári katonákat helyezett.
Szécsény lakói nem voltak háládatlanok a vitéz lengyel király iránt, mert városuk egy utczáját róla nevezték s ma is «király-utcza» nevet visel, úgyszintén azon kutat is, melyből Szobjeszky vizet ivott, ma is «király kutjá»-nak hívják.
A Forgách-kastély
Metszet a Vasárnapi Újság 1894. évfolyamában
Forrás: Arcanum Digitális Tudástár
"Szécsénynek más fő nevezetessége a múlt század elején a gróf Forgách-család által épített, párját ritkító kastély, melyet százados platán-, nyár-, tölgy- és fenyőfákkal beültetett angolkert környez. Éz ma a hozzátartozó, mintegy 7500 holdnyi igen szép uradalommal együtt, Pulszky Ágost és neje tulajdona."
Kertrészlet ma a kastély ablakából. Saját fotó
Később arról is olvashatunk, hogyan került a Pulszkyakhoz a kastély:
"Megosztozván a Forgách-család egymás között, a szécsényi uradalom s vele együtt a város földesúri joga is gróf Forgách Pálra szállott, ki 1845-ben eladta Pulszky Ferencznek és nejének Walter Teréziának, ma pedig Pulszky Ágost és neje, Figdor Hermina asszony tulajdona a páratlan szép fekvésű kastély, a mely valószínűleg a hadfőparancsnokságnak lesz néhány napig székhelye."
A kastély ma. Saját fotó
Ma Szécsény a világ első, már alakulásakor is határon átgyúló geoparkjának, a Novohrad-Nógrád Geoparknak az egyik települése. A Forgách-kastély parkjában a geopark létesített tanösvényt, amely bemutatja az angolkert keletkezésének történetét. A kastélyban ma a Kubinyi Ferenc Múzeum működik, egyedülálló kiállítása, amely többek között bemutatja az 1705-ös szécsényi országgyűlést, akár több órás program is lehet.
TIPP
A Forgách-kastély és az angolpark ma - részlet, saját fotó
Szécsény ma családoknak, baráti társaságoknak akár egy teljes napos program is lehet.
Múzeumi kiállítás részlet a Forgách-kastélyban. Saját fotó
Aki ide kirándul, annak érdemes felkeresnie a "Palóc ferdetornyot", a tűztornyot is, a kolostor mellett pedig kihagyhatatlan program egy séta a történelmi belvárosban. A térség azonban nem egy napos program: érdemes ellátogatni a környező falvakba is, ahol számos geológiai érdekességgel és a palóc hagyományokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.